Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - A gyógyító alkalmazás
26 közé néhány nap múlva kilégzést is csúsztatunk ritkított levegőbe, de azonnal abba hagyjuk, a mint erősebb köhögés mutatkozik; a javulással mind többet és többet merhetünk (ezen vehető észre a javulás), míg a belégzést nem szabad ugyan azon mértékben fokoznunk; végre aztán elhagyjuk az előző belégzést, a bezárót nyomásra és számra nézve leszállítjuk, míg végre a kilégzést ritkított levegőbe, a tüdő légdaganatának voltaképeni gyógyító szerét, tisztán engedjük hatni; a kilégzéseknél ne emelkedjünk — V40 egész — V30 nyomáson túl, naponta 2-szeri 30—50 lélegzéssel. A tiszta, úgynevezett ideges légrekedésnél teljesen egyetértek BiEBEKT-tel és KNAUTH-tal, hogy a pneumaticus módszer keveset vagy épen semmit sem használ. Be kell vallanom, hogy azon kitűnő hatások mellett, melyeket jodnatriummal, arzenes savval, chloralhydráttal és morfiummal elértem, nem is igen kívántam azt alkalmazni. Waldenburg, Hínisch és mások azt állítják, hogy a váltakozó módszerrel (50—100 belégzés + V01. egész -I- V40 légkörnyomású sürített levegőből, ezután 50—100 kilégzés — V40 egész — V30 légkörnyomású ritkított levegőbe s utoljára még egyszer néhány belégzés sürített levegőből) legalább annyit értek el, hogy a rohamok enyhültek és gyérültek. Nem igen régi légdaganatos és hörglobos betegek lég- rekedése ellenben a váltakozó módszernél igen kedvező eredményeket mutat. A sürített levegő belégzésének mellhártyagyuladásnál is igen kitűnő eredményei vannak, első sorban is fris eseteknél, ha a lobos tünetek, hideg stb. által már megszűntek, és a betegség egy ponton megállóit; a belégzés nem épen csak a tüdőt fejleszti ki ismét teljesen, hanem a mellhártya lobos izzadmány-felszívódását is, a húgyelválasz- tás rendkívüli megszaporodása mellett, gyakran meglepően elősegíti. Másod sorban nem kevésbbé fényes gyógyulásokat észleltek a pneumaticus kezelés után a már lefolyt mellhártya-gyulladás következményeinél: a mellhártya lemezeinek összenövéséből, eredő fájdalmas légzésnél, a beteg mellkas behorpadásánál, a tüdő összenyomásánál vastag kérgek által. Ha a tüdő egészséges, s ez a leggyakoribb eset, akkor minden veszély nélkül nagy n}Tomásokat is használhatunk (+ Vso egész + V35 légköri nyomásnál 50-—150 belégzést). Nyitott geny mellnél is, ha a geny a sipoly-nyíláson át akadálytalanul kifolyhat a sürített levegő használata az egyetlen eszköz, mely lehetségessé teszi a tüdő kellő kifejlesztését, a meggyűlt geny-