Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - A gyógyító alkalmazás
24 készülékhez vánszorognak. Nevezetesen az étvágy javulása, az izzadás csökkenése, a légzés és kiköpés könnyebbülése, jobb alvás és az általános érzés javulása, már nagyon előre haladt sorvadásnál is még fel- tünőleg észrevehető. Szembeötlő hatásáról még igen heves vérköpésnél is magam is nem egyszer győződtem meg, noha e tünet ellen kezdetben épenséggel valóságos félelemmel fogtam a pneumaticus kezeléshez. Egyébként épen tüdősorvadásnál igen ajánlom a legnagyobb óvatosságot a használandó nyomás fokára nézve. E körülménynek meg nem figyelése többször már igen erős súlyosbodásokat, igen heves vérköpéseket okozott. Csak arra kell mindig gondolnunk, hogy a sorvadás folyamata által a tüdő egyes részeinek táguló képessége igen igen különböző, s ennek következtében igen erős nyomásnál nagyon könnyen történhetnek repedések. Sohasem mertem ■+■ 1 6o légkörnél nagyobb nyomást alkalmazni, de nem is volt soha semmi kellemetlenségem a sok jó eredmény mellett. A lélekzetvételek számát is nagyon kicsivel (20) kezdem, és a szaporításban mindig a beteg jó érzése dönt, de egy ülésben soha sem megyek száznál többre. Weldenburg elméleti okokból, hogy a beteg tüdő jobb táplálkozásban részesüljön, ajánlja a kilégzést hígított levegőbe, de én a magam részéről nem tanácsolom. A tüdő légdaganatánál az egész kórkép oly kényszerítőén szól a ritkított levegőbe való kilégzés várható haszna mellett, hogy Hauke minden előzetes tapasztalat nélkül az első pneumaticus készüléket azon szándékból csinálta, hogy az emphysematicusok kilégzését megkönnyítse. Ritka, hogy a későbbi tapasztalat a gondolatot annyira igazolja; mert a kilégzés ritkított levegőbe a legtöbb működésbeli zavart, melyben emphysematicus betegek szenvednek, csakugyan megszünteti: a kilégzés megkönnyebbül, a túlságosan felfújt tüdő kisebbedik, ezzel gyarapodik a tüdő szellőztetése, megszűnik a nehéz légzés, emelkedik a tüdő vitális térfogata; a tüdő’ véredényei kitágulnak; ezzel javul a tüdő táplálkozása, megkönnyebbedik a vér lefolyása a jobb szívből, s annak túlságos megterhelése megszűnik stb. Es e javulás nem olyan, hogy tán a pneumaticus kezelés után mindjárt el is múlik, hanem tartós és állandó. Csak igen régi vagy koros egyének empliysemájánál, melyeknél az anatómiai változások már erős gyökeret vertek és a tüdőnek nagy területét ellepték, melyeknél a mell elvesztette már ruganyosságát s megcsontosodott, melyeknél a nagyon kitágult szív falai már jelentékenyen elfajultak; ezeknél cse