Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - 4. A készülékek használati módja
14 rendszeres vezetésére nézve elkerülhetetlen, hogy a kezelés előtt és közben a be- és kilégzés erejét a pneumatométerrel, a tüdő vitális tér- fogo képessegét pedig a spirométerrel időközönkint megmérjük. 4. A készülékek használati módja. Legjobb ha a készülék számára való levegőt csövön keresztül a szabadból veszszük, s a portól vattán át tisztítjuk meg, melyet többszörös könyökű alkalmas tartóban a vezető csőhöz kapcsoluuk; leg- czélszerűbb, ha a beteg légzéskor kényelmesen, hátát megvetve ül, de úgy, bogy a légzés szabadon, akadálytalanul történhessék. Egy ülés tartamát 50 légzéstől lassankint 100 és 150 légzésig nyújtjuk; mértékül mindig a beteg kellemes vagy kellemetlen érzését, a jó vagy kevésbbé jó hatást veszszük. 30—50 légzés után a beteg pihenjen 1—5 perczig, s e pihenés alatt sétáljon kissé a szabadban. A készülék használata után egyáltalában minden betegnek a szabadba kell mennie (de nem poros utczákra, hanem portól ment fás helyekre). A ragályzás netaláni lehetőségét, midőn több beteg basznál egy készüléket, úgy kerüljük ki legjobban, ha minden beteggel a maga számára álarczot vetetünk, mefyet azután csak is ő basznál. A készüléknek gyakran kicserélendő vizét fertőzéstől és megromlástól oly módon biztosítjuk legczélszerűbben, ha annyi salycilsavat teszünk bele, a mennyi csak benne felolvad. A pneumaticus kezeléssel még másféle eljárásokat is lehet egybekötni; ha p. o. azt akarjuk, hogy a sürített levegő kiválókép a tüdő-csúcsokra és a szívre hasson, kövessük Waldenburg tanácsát, és tekerjük be a mellkas alsó részét széles pólyákkal. Oly esetekben, midőn a hörgők nagyon tele voltak nyálkával, sokkal gyorsabb hatást tapasztaltam, ha a sürített levegő behatását a mellkas oldalainak a GERHARDT-féle activ összenyomásával combináltam. Czéltalan, sőt veszélyes czifraságnak tartom azt, midőn pneumaticus kezeléskor a belégzett sürített levegőt egyúttal illó vagy elpárolgó orvosszerekkel (terpentin, kátrány stb.) terhelik meg; mert az orvosszerek hatása a közönséges belégző módszer mellett is érvényre jut; ehhez jő még, hogy Biedert szerint orvosságokkal megterhelt sürített levegő nagyon is izgatólag hat, s ő azt hiszi, hogy betegei egyikénél még tüdőgyulladást is okozott.
