Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk

zott radikális álláspontot foglalnak el. Az idült betegségek hydriatikus kezelésének bevezetésében majd bővebben szólunk erről. Én a víz- gyógytani fejtegetéseimnek súlypontját az egyoldalúság kikerülésére fektetem, nehogy a hydriatikus kezelés mellett a többi, hasonlókép kipróbált és nélkülözhetlen gyógyító tényezőket elfelejtsük; hasonlókép meg fogom kisérteni, hogy a kellő helyen mindig hangsúlyozzam, a hol más gyógyító módszerekkel ép oly jó, sőt jobb eredményeket kevesebb ügy gyei-bajjal is lehet elérni.

Heveny betegségek helyes hydriatikus kezelése.

Gyuladások, sebek, fekélyek, börérűség. Az élettani részben (114-ikl.) már tárgyaltuk volt, hogy helyi hideg és meleg alkalmazás által a test hőmérsékét bizonyos mélységig meg tudjuk változtatni. Rég ismert dolog továbbá, hogy gyuladások hidegben nem lépnek fel olyan hevesen és jobban folynak le, mert kisebb és lejebb száll az anyagcsere intensitása, a genyedés, az erjedés és rothadás, valamint az apró organizmusok fejlődése. A tartós vízkezelés tehát (borogatás, jéghólyag, vízfürdő, irrigatió stb. alakjában) már régi idő óta jó eredményeket mutatott minden gyidadásoknál, zúzódásoknál, sebeknél, különbféle természetű fekélyeknél, elégésnél, csontgengedésnél, sipolyképződésnél, oly eredményeket, melyek, mint Winternitz a dolgot túlhajtva mondja, majdnem mérkőzhetnek a divatos antisep- tikus kezeléssel. Eddig azonban még nem jutott érvényre egy általános elfogadott hydriatikus kezelési szabály. Csak azt tudjuk már, hogy a nedves hideg mérsékelt alkalmazása hasznos, a hideg túlságos fokai ellenben tökéletes vérpangást, vagy üszög következtében még lényeges károkat is okozhatnak.

Winternitz elveti, és szerintem joggal, a nagyfokú hidegnek p. o. jéghólyagoknak, jeges ruháknak helyi, sokáig tartó közvetlen alkalmazását a lobos helyen, mert a sokáig tartó hideg behatás következtében gyuladt helyen az edények elernyednének és pangás folytán még több vér gyűlne oda (lásd 106. 1.). Winternitz a lobos helyet, hogy a forróságot és fájdalmat enyhítse, csak hűvösen tartja és pedig oly módon, hogy (10—15 C. fokú) vízbemártott kendővel tekeri be, e kendőt napokig mozdulatlanul ott hagyja, időközönkint vízzel telt szivacs gyengéd odanyomása által meg-megnedvesíti. Az ilyen kötés jól megmarad helyén, a víz folytonosan párolog és azáltal hűvösen tartja a kötés alatt levő testrészeket; a mérsékelten hűvös