Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
1-28 hőfok mindig egyforma marad s azáltal elesik a régi borogatásmódnak az a hátránya, hogy mindig újból hideg ruhákat tettek fel, mi által folyton változott a hideg és meleg foka, és ez akadályozta a gyógyulást. Ellenben ott, hol a beteg rész helyzete engedi, azáltal, hogy a gyuladt részen felül az odavezető véredénytörzsre teszünk jeges borogatást, sokkal erélyesebb lobellenes hatást hozunk létre, mert a hideg inger következteben összehuzódnak az oda vezető véredények, s így kevesebb és hűvösebb vér jut a gyuladt helyhez. Winternitz szerint ez utóbbi eljárás egyedül már jelentékenyen csökkenti a fájdalmat, dagadást, pirosságot és feszülést, leszállítja a hömérséket és a táplálkozási viszonyok a beteg testrészben is olyanok lesznek, mint az egészségesben. Winternitz ajánlja ezt az eljárást minden képzelhető bőrloboknál, továbbá sebeknél még akkor is, ha azok nem csak a bőrön vannak, hanem ha csontbetegségekkel, csonthártyalobbal, csont- üszőkkel szövődtek is, főkép ajánlja pedig égéseknél, égett sebeknél és másfajta bőrfekélyeknél. -— Az égett sebeknek gyakran kiállbatatlan fájdalmassága már azáltal is lényegesen csökkenik, ha elkerüljük azt, hogy a seb ne legyen a levegőnek kitéve. A sebet első sorban is egyszerű nedves vászonréteggel födjük be, meWet többé nem veszünk le, és bőséges genyedésnél irrigátorból időközönkint hideg vízzel leöntözünk, egyébkint azonban a sebkötés többi részei által lehetőleg sokáig födve marad. Ha a genyedés nem bőséges, akkor ez utóbbi kötés is tovább marad érintetlen, és csak hideg vízzel öntöztetik, a mint kissé melegedni kezd. Nagyon terjedelmes első, másod vagy harmadfokú égéseknél a beteget majdnem egészen, simán és ránezok nélkül pólya-alakú vászoncsíkokba burkoljuk, vagy pedig finom nedves lepedőbe egészen betakarjuk; erre jő néhány durvább lepedő, aztán egy réteg vízhatlan kaucsuk-vászon vagy Guttapercha-papiros és arra gyapjutakaró. A míg a fájdalmak nagyon hevesek, a test hő- mérséke igen lázas, addig a kaucsuk és gyapjutakarókat nem kell egymásra hajtani a beteg fölött és a lepedőket gyakran kell hideg vízzel öntözgetni, leginkább pedig a fájdalmas részeken, de a takarók változtatása nélkül. És még csak a test lehűtése után kell a külső takarókat is az elégett egyén körül teljesen egymásra hajtani. Nem tanácsos a nagy hideg alkalmazása, mert, legalább kezdetben, fájdalmat okoz; a locsolgató víz hőmérséke legyen 10—17 C. fokú, az alacsonyabb hőfok heves fájdalomnál, a magasabb pedig enyhébbnél. A hideg vizet tehát elégéseknél elég jókor, elég tartósan, meg
