Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
109 a hidegbehatás helyéből távol vannak. Ha p. o. az egyik kezet hideg vízbe mártjuk, csökkenhet egyúttal a hőmérsék a másik kézen, a melyik nincs vízbe mártva, hogy aztán természetesen ismét emelkedjék. A hideg csekélyebb fokainál mindig a test másik felének symmetri- kus részei azok, melyeket a lehűtött rész saját állapotának részesévé tesz. Erősebb hideg behatásánál ellenben a reflex-hatás mindig nagy obb-nagyobb testterületekre terjed ki, s végre az egész testre (lásd az általános tüneteket a hideg behatásánál 99 és 100. oldal). A hideg közvetlen behatása a gerinczvelőre p. o. aether porlasztás által békáknál, állítólag először nagyobb mozgékonyságot okoz, s azután általános bénulást, melyből az állatok lassankint ismét rendesen helyre állanak; hasonlókép állana a dolog melegvérűeknél is (Weir-Mitchell és Richardson). Chapmann azt állítja, hogy jéghólyagokkal való borogatással embereknél vértelenséget okozott a gerinczagyban és csökkentette annak visszahajló ingerfogékonyságát, valamint egyéb működéseit is, a hideg és meleg váltakozó helyi alkalmazásával pedig elősegítette a vér oda folyását és a többi gerinczagyi működéseket. Jéghólyagok a gerinczagyon szerinte erősebb véráramlást okoznak azon körszéli részekhez, melyek a megfelelő gerinczvelö- részből kapják edénymozgató rostjaikat. Körszéli idegek. Helmholtz és Troitzky a béka idegén észlelték, hogy a hideg az idegvezetést jelentékenyen meglassította. Troitzky szerint az idegvezetés gyorsasága legnagyobb 10—20 C° között és csökkenik, a mint e határokon túl melegítünk vagy hűtünk; de az ingererő fokozódásával a hőmérsék eme befolyása is mindig-mindig gyengül. Helmholtz és Bárt az ember mozgató idegén is észlelték a hőmérsék nagy befolyását, és pedig olyformán, hogy melegítés (p. o. a kéztő-ízület vagy egész kar melegítése) meglassítja, lehűtés pedig gyorsabbítja az idegvezetést; a vezetés gyorsasága a külömböző hő- mérséki fokok szerint másodperczenkint 30—90 meter között volt változtatható. A béka-ideg ingerfogékonysága is a hőmérsék szerinti erős ingadozásoknak van kitéve. 15 C. fokon alóli lehűtés csökkenti az ingerfogékonyságot, de annál tovább tartja fenn; gyors lehűtés 20 C. fokról 9 C. fokra s azon alól eleinte fokozza az inger-fogékonyságot. — 4 C. fokon alól levő fagy izgatólag hat, de kárt okoz az ingerfogékonyságban. Az ideg melegítése a közép hőmérséken túl rövid időre emeli az ingerfogékonyságot (és pedig annál rövidebbre, mennél magasabb a használt hőfok), hogy aztán annál hamarább gyengítse és
