Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk

izgatás mind inkább inkább enged és helyet ád a test és részei gyengeségének és végre bénulásának. Nagyon hosszúra nyújtott hideg és igen meleg fürdők kábítanak és elálmosítanak, sőt a szélsőség fokán egyenesen halált is okozhatnak. E fejezet föladata tüzetesen tárgyalni a nagyon hosszú ideig tartó hidegnek és melegnek hatását az ideg- s edényrendszerre, valamint a hőmérsék leszállítására.

Általános tünetek képe. Nem sokáig tartó hideej fürdőben az első ijedés és az avval kapcsolatos tünemények után (az érzékenység fokozódása, a bőredények összehúzódása, a légzés és érverés szaporodása s aztán meglassudása) olyan állapot következik, melyben a hideget már nem érezzük kellemetlennek, hanem inkább kellemesnek. Ezt követi aztán, ha a belső szervek is mindinkább hidegebbek lesznek, az az állapot, melyben hideg borzongás fut a bőrön végig, és az erős alanyi rossz érzéshez általános reszketés, rázás, fogvaczog- tatás csatlakozik. Ha most a fürdőt befejezzük, a bőrön erős meleg érzés lép fel; a bőrnek előbb összehúzódott véredényei elernyednek, és bőséges véráram megy rajtuk keresztül, úgy hogy a bőr meg is pü'osodik; az érverés teltebb, erősebb, a légzés mélyebb, teljesebb, a tapintó érzés finomabb lesz, az izomzat erősebbnek, a fej tisztábbnak, az általános érzés rendkívül kellemesnek és felfrissültnek tetszik. De ha a hidegségnek, vagy a hideg víznek hatása még tovább tart, akkor a kábultság és álmosság egy neme állhat be, és a szervezet az által, hogy a szívműködés és légzés fokonkint csökkenik, a test nagyon kimerül és mozdulni képtelen (Walter A.) s a test hőmérséke mind jobban-jobban alább száll, megfagyás következtében tönkre is mehet. A halált megfagyás következtében, úgy látszik, főkép a nagyfokú légzés és szívgyengeség okozza, mert Horváth szerint állatok jobban és tovább kibírják az alacsony hőfokozat, ha a légzést mesterségesen föntartiuk; ez utón még képes volt 5 C. fokra hűtött állatokat életben tartani, míg ezen eljárás nélkül a 19 C. fokra hűtött állatok már tönkre mentek. Más észlelők ellenben megfagyásnál a bekövetkező agybénulást, vagy a belső szerveknek vérrel való túlterhelését, vagy vértelenségét, vagy tüdőgyuladást, továbbá a vér felbomlását tartják a halál okának.

Mérsékelt ideig tartó hűvös fürdők gyakori ismétlésénél nem sokára beáll a testnek azon állapota, melyet aczélozottnak nevezünk, s melyben a bőr a fürdőn kívül is kevésbé érzékeny a hideg iránt, valószínűleg azért, mert a hideg fürdők által az elégési folyamat a testben gyorsabban megy végbe.