Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
102 curve); ugyanaz áll az alkar hirtelen lehűtésénél is, s ez utóbbi esetben csökkenik a tenyér hőfoka. Hogy a tüdőedények gyakran kitágulnak, midőn a hideg rövid ideig hat a bőrre, bizonyítják az (általam) észlelt tüdő vérzések hideg fürdőben. Müller K. kimutatta, hogy hideg fürdő után igen gyorsan szaporodik a húgyelválasztás. A veseedények tágulása mellett bizonyít az is, hogy hideg fürdők után gyakran mutatkozik fehérje a húgyban. A hideg fürdőkben gyakran észlelt fejfájások- és gutaütésből eredő halálesetek az agy edényeit érő colla- teralis bővérüséget tanúsítják. Még inkább bizonyítják ezt Schüller észleletei, hogy állatoknál, ha hidegborogatást tesznek a hasukra vagy hátgerinczükre, vagy ha hidegbe egészen megfürösztik, a lágyburok ütőerei és visszerei majdnem kivétel nélkül azonnal kitágulnak. Miután, a hogy Nothnagel kimutatta, érző idegek izgatása a lágyburok edényeit visszahajló úton összehúzza, ama tágulás hideg borogatások következtében nem alapulhat visszahajló folyamatokon. Rövid ideig tartó forróság visszahajló hatásairól az edényekre csak Schüller és WiNTERNiTztől vannak észleletek. Schüller szerint kísérleti állatainál a meleg visszahajló hatása ellenkező volt, mint a hidegé. Meleg borogatások a hasra és hátra visszahajló úton jelentékenyen megszűkítették a pia mater edényeit és gyorsították az érverést. Lassankinti lehűtésnél azok kitágulnak, ép úgy mintha elejétől fogva hideggel borogattuk volna. Nagyon forró borogatások megszűkítették a lágyburok edényeit, úgy mint a melegek, de meglassították az érverést. Winternitz egy embernél, kit gyorsan 43 C. fokú meleg vízbe ültetett, azt észlelte, hogy a kar megjegyzett terjedelme először nőtt s aztán apadt, s ezt úgy fejti meg, hogy a hirtelen meleg inger következtében a bemártott testrész véredényei előbb összehuzódtak (s innen van a karnak e kiegyenlítő tágulása), aztán pedig a meleg elbágyasztó hatása folytán kitágultak (innen van a kar vértartalmának kiegyenlítő csökkenése). A vérnyomás, a hogy a mondottakból következik, különböző edényterületekben különböző magasságú; a (hideggel) megszűkített ütőértörzsek által ellátott területekben alacsony, a torlódás folytán bővérüekben pedig magasabb. Egészben véve azonban úgy látszik, hogy az egy részben meglevő edényszűkülést, a másik részben fellépő edénytágulás gyakran oly kitünően egyenlíti ki, hogy az egész vérnyomás nem változik. H orváth legalább állatoknál, melyeknek egész testét hóval betakarta s ez által az összes bőredényeket összehúzódásba hozta, az látta,
