Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
103 hogy a. nagy edénytörzsekben gyakran nyoma sem mutatkozik a nyomás emelkedésének. Házi nyulaknál rövid ideig tartó hideg inger (a fülek lehűtése jéggel) a szívműködésre kezdetben gyorsítólag hat (12—18 veréssel), rövid idő múlva gyengén lassítólag; épen úgy hat a rövid ideig tartó forró inger (70—80 C. °), csakhogy ez utóbbira a másodlagos érveréscsökkenés sokkal erősebb, mint a hideg hatása után (egy óra múlva 70 veréssel kevesebb a rendesnél); az utóbbi után igen lassan is jut erőhöz a szív. Az árverések számának szaporodásával mindig együtt jár a szívverés fokozott ereje. Valószínű, hogy az egész hatásnál a gyorsító és a gátló idegrostokra történik visszahajló úton befolyás (Röhrig). Winternitz embereknél észlelte, hogy az érverések száma alacsony hőmérsékek behatására közvetlenül hasonlókép eleinte megszaporodott s aztán megcsökkent, az igaz, hogy az egyéni ingadozások nagyok voltak. Ellenben midőn forró vízzel telt csövet tett a nyak- és hátgerinczre, közvetlenül reá észlelte az érverés csökkenését. Az érverések száma annál inkább nő, mennél lassúbb volt az a hideg behatása előtt. Láz és beidegzési zavarok által gyorsított érverést a hideg inger nem hogy még jobban gyorsítaná, sőt inkább igen hamar meglassítja. A légzőszervek (Schiff, Falok F., Röhrig) hirtelen (sokkal kevésbé fokonkint emelkedő) hideg ingere, akár kicsi, akár nagyobb területekre való alkalmazásnál, élénk szorongó érzés mellett először görcsös, mély belégzéssel, aztán hosszabb légzésszünettel felelnek, melyre végre a légzések ismét gyorsabbak és mélyebbek lesznek. Forró (62 C.°) bőringerre ellenben a légzések állítólag azonnal szaporábbak lennének (Winternitz). Midőn Schüller állatoknak hideg borogatást tett hasukra vagy hátukra, a légvételek mélyebbek és lassúbbak lettek, s meleg borogatásoknál ellenben gyorsabbak és felületesebbek. A bőr bizonyos részére, p. o. a nyakra s a mellre való alkalmazásnál e hatás hevesebben lép fel, mint a más részekre való alkalmazásnál. Itt tehát a légző központra visszahajló utón befolyás történik, mely érző idegekből indul ki. Schiff képes volt a légzést kilégző állásban meg is állítani, midőn egyes bőridegeket izgatott. Hogy a légzésbeli nehézségek nem egyedül csak a psycliikai ijedtség következmenyei, bebizonyította Falck F. es Röhrig, kik annak bekövetkezését elhódított állatoknál is észlelték. Legyen szabad itt reá mutatnom arra, hogy az első mély