Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód
95 heveny mint idült betegségeknél; de csak itt-ott, elszórtan és soha sem oly módon, hogy az ajánlat általános elismerésben részesült volna. Az élettani vizsgálatok módszereiben is még igen sok kívánni való maradt. így történt aztán, hogy, noha egyes orvosok e disciplina tudományos haladásában sok érdemeket szereztek (nevezetesen von der Heyden 1640, Floyer 1697, Hoffmann Frigyes 1712, Smith 1720, Hahn J. S. 1770, James Currie 179S, Horn 1830, Hallmann S. 1844, kik lázas betegségeknek, p. o. a hagy máznak, kezelését részben hideg vízzel már akkor erélyesen ajánlották és végre is hajtották), mind a mellett és valószínűleg néhány fanatikus vízapostol észnélküli tül- zása, valamint a receptező diákorvosok botor felfuvalkodottsága miatt, a betegségek gyógyítását vízzel őrültségnek tekintették, sőt még üldözték is. Priessnitz Yincze graefenbergi, osztrák-sziléziai paraszt által 1830-ban a vízgyógymód egyszerre aztán nagy tekintélyre emelkedett. Priessnitz az első gyógykísérleteket állatokon és véletlenül megsérült saját testén tette, de lassankint e kezelés körébe vonta a betegségeket mind, és évenkint sok ezer beteget, kik a világ minden részeiből oda sereglettek, minden képzelhető, átala kigondolt fürdőmódokkal kezelt és ezt egybekapcsolta vízivással, különös diátával, és erős izommunkával. Erre aztán mindenütt alakultak úgynevezett vízegyletek; orvosok, p. o Johnson, Fleury, Phchter C. H. W., Preiss arra törekedtek, hogy Priessnitz gyógymódját, mely valóban számtalan gyógyulást eszközölt, tudományos alapra fektessék, minthogy Priessnitz maga teljesen ama humoral-pathologikus nézeteknek hódolt, mely a vérben levő kóranyagokról és azoknak vízzel és izzadással való kiküszöböléséről álmodozott. De a napról-napra szaporodó száma azoknak a betegeknek, kik kárát vallották a Priessnitz által elkövetett túlzásoknak: hogy naponta nem egy, hanem sok és különböző fürdőket vettek, hogy mértéktelenül sok vizet ittak; a mindinkább előtérbe lépő tapasztalat, hogy a víz éj) oly kevéssé képes minden betegséget meggyógyítani, mint bármely más szer: e kezelés ellen is reactiót (Petri), sőt a laikus körökben kijózanodást szült. Egyúttal, mint mindenütt, úgy itt is kiderült a lehetetlenség, hogy deductio útján, csakis gondolkozás által kitalálják és tudományosan megállapítsák a víz összes hatásait és alkalmazásait. A gyakori kísérlet, melylyel a vízgyógytani puszta tapasztalatnak a rendszerek változásával mindig újból kifordított gallért hypothesisekkel czifrázva akasztottak a nyakába, a józanúl, tudományosan gondolkozó szemlélőben szomorú sajnálkozást keltett.
