Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - A hideg és meleg élettani hatásai
96 A hydrotherapia tudományos tárgyalása és bevezetése az orvostanba tehát voltaképen még csak a hatvanas években vette kezdetet Brand, Bartels, Jürgensen, Liebermeister, Hagenbach, Röhrig, Zuntz, Senator, Winternitz és mások munkái nyomán, melyek a lázas betegségek hydriatikus kezelését fejtegették. Az új irány főelőnye az, hogy egyelőre kicsi, áttekinthető és megmérhető területre szorítkozott, e terület: a hideg fürdők befolyása a test hőmérsékére és az anyagcserére, és a lázas betegségek kezelése hideg vízzel. Mindegyik újabb valódi búvár csak apró kérdések megoldására törekedett, és így a legjobb úton haladunk, hogy a lassúbb inductióval gyorsabban és biztosabban fogunk uralkodni az egész területen, mint az öregek rontó-bontó és az egészet egyszerre felölelni akaró módszerével. Hogy e közben a legújabb időben is merülnek fel fantasztikus és pseudo- élettani észleleti módok, azon ki csudálkoznék? Ezek annál gyorsabban merülnek el a feledés tengerébe, annál hamarább enyésznek el, mennél kevesebbé veszszük figyelembe. A következő feldolgozásban czélszerűbbnek tartottam tehát, azoknak czáfolatába nem is bocsátkozni. A hideg és meleg élettani hatásai. Először azt a hatást lássuk, melyet a víz okoz, nem tekintve hőmérsékét; azután azt, melyet különböző hőmérsékű víz okoz, ha a hőmérsék a bőrre hat és még csak a végén nézzük a belsőleg alkalmazott s a test különböző üregeibe bevitt víz hatását. Szándékkal kerülünk egyelőre minden kitérést a gyógytani alkalmazásra, minden hypothetikus tárgyalási módot és csakis az exact úton nyert vizsgálatok eredményét közöljük. A különböző hőmérsékű viz élettani hatásainak tárgyalásával egybekötjük egyúttal a különböző hőmérsékű levegő hatását, mert a szervezetre nézve nem mindegy, mint a hogy hitték, hogy egy bizonyos hőmérsék a víznek vagy a levegőnek közvetítésével hatott-e reá. Miután a levegőnek sokkal kisebb a meleg kapacitása és melegvezető képessége, mint a vízé, a test sokkal jobban és tovább tűri a levegő hőmérsékeit és annak ingadozásait. Míg az egészséges meztelen ember a 25 C. fokú levegőt kellemesnek és melegnek érzi, a 25 C. fokú fürdőt már hidegnek tartja és abban idő múlva meg is fázik. Még csak a 32—37 C. fokú fürdőben érzi magát oly kellemes állapotban, mint a 25 C. fokú levegőben. Ellenkezőleg ismét a 37 C. fokú vízfürdőt sokkal melegebbnek, hevítőbbnek és iz-
