Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
IV. A Piperaceák leveleinek összehasonlító alkattani vizsgálatából levonható élettani tanulságok
92 RICHTER ALADÁR: érző életműszer, olyanformán, mint a legtöbb növény transversalis-heliotropikus levele, melynek egész színbeli epidermise hasonlókép fényfelfogó hámszövetként működik (26. 564). Ez a jelenség typus gyanánt jut kifejezésre a Peperomia prostrata (I. tábla, 6. rajz i—i), a PFiTZER-féle >>Pe. rubella« (14. VI. tábla, 6. rajz), valamint — ez Wettstein szép tapasztalata — a Pe. nummulanaefolia H. B. K. ugyancsak apró és fatörzsekhez tapadt lencseszerű levelein (60. 12 ; 1. rajz). Mindezek keresztmetszeti képe víztartószövetében is nyomban elárulja a »gyűjtőlencse« képét és szerepét. A levélfelület nagyobbodásával megszűnik a lemez »lencseszerűségének« a szüksége és ha ezzel együtt, mondjuk, csökken is a víztartószövet rétegének fényérző inten- sitása, viszont a felület nagyobbodásával kiegyenlítődik ez a látszólagos veszteség ama nagyobb és nagylevelű Pepero- miák részéről, a melyek egyébként hasonló körülmények között élnek; víztartószövetük víztiszta rétegétől az át- hasonító sejtekre árasztott világosságot a Haberlandt fölfedezte fényérző életműszerek (24) csak növelhetik, legyenek azok a bőrrendszer kisebb-nagyobb mélységében megjelenő váladéktartók, ákár a szőrképletekhez kötött jellemző formák, vagy csupán az epidermis papillásan kitüremkedő sejtjei, mely utóbbiak »fényfogó« szerepét az árnyékban élő növényeken a biológusok elfogadott igazságként hirdetik (77. 105 stb). Azonban nem hallgathatom el Nordhausen felfogását és kísérletileg is igazolt amaz állítását, hogy a fény felfogására az epidermis, valamint annak papillás tulajdonsága nem épen nélkülözhetetlen (70. 505). A v í z t a r t ó s z ö v e t másik főműködése alighanem a fényszolgáltatás, illetőleg — közvetítés. Ezen, bármilyen vastag szövet átlátszóságát már Pfitzer (14. 70) hangoztatja, sőt id. alapvető művét megelőzőleg nevezetes az a kijelentése, miként »a felületen levő színtelen rétegek élettani jelentősége tekintetében az a körülmény, hogy azok csaknem mindig a levelek színére szorítkoznak, a megvilágításhoz való viszonyra vall« (13. 527). 310