Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
IV. A Piperaceák leveleinek összehasonlító alkattani vizsgálatából levonható élettani tanulságok
A VIZTARTÓSZÖVET. 93 Haberlandt egy régebben felállított hypothesise máris ezt a tételt érinti (22. 579). E nézet további támogatására szolgálnak az élettani felemáslevelűség tekintetében annyira kiváló Peperomiák, a hol épen a »húsos«, tehát a vaskos víztartószövettel borított levelek kerülnek a fényben szükölködőbb helyzetbe, viszont a fényforráshoz kedvezőbb állású, vagyis a »sovány« levelek víztartószövetének a vaskossága nyomban megszűnik, mert ezek a legfőbbképen áthasonító levelek közelebb esvén a fényforráshoz, kevésbbé vannak a víztartószövetre, mint »reflector«-ra ráutalva. Már Pfitzer megírta (13. 527), hogy a víztartószövet — mint rossz hővezető — a hősugarak hatását is csökkenti, a mi a már egyszer »felraktározott« víz megtartása tekintetében és a forró éghajlat alatt epi- phyta módra élő növények létért való küzdelmében fontos. 8. A chloroplastok nagysága a palissade- és a szivacs- parenchymában változó és csupán általánosságban mondható, hogy számuk és nagyságuk megapad a szivacs- parenchymában, ha t. i. az utóbbi a maga egészében víztiszta, miként pl. a Pe. pellucida levelében (52. 191), rög- tönösen a palissade határán. Egyébként a levél mesophyllumának zöld részében bajos megvonni az »áthasonító munka« éles határát (47. 2—3) és a Peperomiák levelében ezt a határt csakis a víztiszta szivacs- parenchyma határán szabhatjuk meg, melynek »raktározó« jellegét néha az növeli, hogy benne, főleg a fonákoldali epidermis felé esően, sokszor, ámbár szórványosan, a czölöpréteg chloroplastjait is meghaladó chlorophyllos testecskék fordulnak elő, feltűnően nagy keményítőrögökkel telve (IX. tábla, 62. rajz). Ez a jelenség nagyon emlékeztet ama chloro- plastokra, melyeket, ugyancsak nagy keményítőrögökkel telve, a Monstera acuminata azon leveleinek a szivacsparen- chymájában észleltem, a melyek a közeghez simulnak.1) *) A chloro- plastokról, főleg mint keményítőt raktározókról. *) Richter A., Adatok a Marcgraviaceae stb physiol.-anat. és system, ismeretéhez; Természetr. Fűz., XXII. (1899). V. tábla, 18. és 19. rajz. 311
