Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
IV. A Piperaceák leveleinek összehasonlító alkattani vizsgálatából levonható élettani tanulságok
A VIZTARTÓSZÖVET. 91 Az ámyéklakó Peperomiákra jellemző lehet palissade- sejtjüknek kettős tagozottsága, a mire Jönsson (48. 17) figyelmeztet először, mondván, hogy a palissade-sejt színtelen felső, (néha fallal is különzárt id. mű I. tábla, 4. rajz) rekeszében, hol nincs chlorophyll, a vegyi folyamatoknál fölöslegessé vált sók halmozódnak fel különböző kristályok alakjában ; ellenben a palissade-sejt alsó tagozatában csoportosuló chloroplastok hajtják végre az áthasonítás munkáját. A munkafelosztás elvének érvényesülése az egyes palis- sade-sejtekben alighanem általános, mert Jäderholm (52. 192), a ki sok Peperomiát vizsgált volt meg anatómiailag, akként nyilatkozik, hogy »rendszerint valamennyi assimila- tiós sejtben egy sóskasavasmész-kristálycsoport fordul elő«. Ez a körülmény mindenesetre a czölöpréteg á t h a s o- nító munkájának bizonyos mértékű megcsappanását jelenti, de elárulja egyszersmind a víztartókban felhalmozott víznek fokozott transpiratio esetében való takarékosabb felhasználását is. 6. A sóskasa vasmész meglehetősen változatos képletei sorában különleges figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a Piper fragile bőrsejtjeiben raphidok fordulnak elő (XI. tábla, 85. rajz), mert Kohl (35. 92) szerint epidermisben eddig nem észleltek ilyeneket. Ezeknek bőrsejtekben való ritka előfordulásáról Möbius (63) emlékszik meg. 7. Neuwied herczeg (id. mű, 253. lap), Miquel (8. 64), SCHOMBURGH,1) PfITZER (13. 527 ; 14. 69), SCHIMPER (34) és Wettstein (60. 12) közléseiből, valamint az eddig előadottakból is kiviláglik, hogy a Peperomiák a trópusi őserdők árnyas, nedvességben épenséggel nem szűkölködő helyein, többnyire epiphyta életet élnek, mely életkörülményeknél fogva feltehetjük, hogy a víztartószövet víztiszta rétege, a mely a Peperomiák mindig vékony áthasonító rétegét sokszor tetemes vastagságban borítja, a maga egészében egyszersmind fényfelfogófelület is, tehát helyi jellegű fényRaphidok a bőrsejtekben. A levélszin víztartószövete, mint fényfogó felület. 9 Schomburgh, R. Reisen in Britisch Guyana, III. p. 1074.
