Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

III. A kisérletnek alávetett Piper-levelek physiologiai anatomiája

A VIZTARTÓSZÖVET.

73

Pe. metallica (VIII. tábla, 60. rajz, a;—i—i) fent részletesen kifejtett viszonyai, újabb bizonyságául annak, hogy a víztart ó-talpsejteknek e basalis homorulata, illetőleg a palissade-sejteknek e homorulat felé irányuló domborulata mindig érvényre jut, legyen az a p a 1 i s- sade-sejt egy typikusan bifacialis szerkezetű mesophyllumnak oszloposán megnyúlt sejtje, fali fekvésű s apró chlor o- plastokkal (X. tábla, 74. rajz, as), avagy t ö b ö r- szerű, e sejtek alaprészében ugyancsak töbörszerűen elhelyezkedő apró (IV. tábla,. 29. rajz, as), avagy nagy chloroplastokkal (VIII. tábla, 60. rajz, as—eh).

Kristályképleteket a levél egész szövetében nem láttam, ellenben a levél csaknem valamennyi rétegében (palis- sade ?) előforduló váladéktartók a fejlett levélnek főleg^ a szivacsparenchymájában gyakoriak, a hol is az erősen fény törőkét számban felülmúlják a sárgabarnák, illetőleg feketebarnák (X. tábla, 74. rajz, srx—sr2). Tapasztalásom szerint inkább a bőralatti sejtek közül szórványosan elővillogó váladéktartók azok, a melyek a floristák »limbi. . ... minutissime pellucido-punctulati<< óvatos kifejezésének alapjául szolgálnak.

Az epidermalis, Engler szerint megkovásodott falazatú sejtek (45; 37. 777) a felületen némileg hajlongd falúak. A légzőnyílásokra (X. tábla, 76. rajz) vonatkozólag- arra utalok, a mit a Piper rugosum tárgyalása alkalmával, a IX. tábla 66. és 68. rajzának kapcsán leírtam.

Piper Cubeba L. fil.

A malájok földjének e második nevezetes Piperén a legkisebb levél 10 mm hosszú és 5 mm széles volt, melynek szöveti kiválásában a Pi. Betle levelének a szöveti képe ismétlődik meg, azzal a különbséggel, hogy az epidermisek a levél mindkét oldalán ahypoderma egyetlen sejtsorát szolgáltatják (X. tábla, 77. rajz, e—h) s a Pf/><?r-hydathodu291