Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája
A VIZTARTÓSZÖVET. 55 nem sikerült megállapítanom. Fellerer id. h. levő i. és 2. rajzán sem láthatók ezek a nyelecskék. A páros cystosphaera a Pe. metallica-ban különben is ritka jelenség ; mintegy száz készítményben egyetlen egyszer bukkantam rá (VIII. tábla, 59. rajz), valamint a kettős olajcseppeknek egyazon olaj tartó-sejtben való előfordulása is ritkán észlelhető (VIII. tábla, 58. rajz, pr). Tartalmuk benzol vagy aether huzamosabb hatása alatt sem változik meg s csupán xyloltól zsugorodik kissé össze, a nélkül, hogy az élénk cseresznyepiros szín jelentékenyebben megváltoznék. Ha a benzol-aether-xylollal kezelt készítményeket 24 órán át beszáradva hagyjuk, e gömbök élénk színe megmarad, a miből arra következtetek, hogy a piros váladékot nagyon szívós burok veszi körül, mely az említett szereknek ellenáll. Az epidermalis jellegű váladéktartó-sejtek némikép az epidermissejtek közé mélyednek (VIII. tábla, 56. rajz, sa), a mi a Peperomiák egyik általános bélyege (II. tábla, 13. rajz, sc ; III. tábla, 21. rajz, se). A gömbök a levélfonák váladék- tartó-sejtjeiben, adott helyzetüknél fogva, nem lógnak, hanem nyelükön ülnek s én úgy vélem, hogy már fajsúlyúknál fogva is a hozzájuk képest óriási üregű olaj tartósejt tetőpontjára emelkedhetnének, ha a nyelecske a fölötte finom hártyával burkolt olaj gömböt oda nem rögzítené az olaj tartó-sejt belső falazatához. A nyelecske, — miként a mikroszkóp alatt határozottan megállapítható — tölcsérszerű lehet (VII. tábla, 55. rajz, x ; VIII. tábla, 58. rajz, x), vagy alig észrevehetően rövid (VIII. tábla, 58. és 59. rajz, pr), ámde, pl. a fonákoldali epidermis felületi képén, egy sötétebben pirosló pont képében, mindig jól észrevehető (IX. tábla, 64. rajz, sa—x). E pontok gyakoriak a fonákoldali epider- misben, ritkák ugyancsak a fonákoldal bőralatti rétegeiben, ellenben sohasem fordulnak elő a levélszín epidermisében és víztartószövetében. Ez oknál fogva kizártnak tartom, hogy ez anthocyantól pirosló gömböknek volna valami szerepük a fény felfogásában. E képletekről Haberlandt nem - emlékszik meg (24), hanem a helyett tüzetesen foglalkozik a >>Pc. metallica nagy 273
