Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

II. A kisérletnek alávetett Peperomiák leveleinek physiologiai anatomiája

A VIZTARTÓSZÖVET.

53

■europaeum szárrészi epidermisének olaj tartóit illetőleg (31. 25. I. tábla 2. rajz), nemkülönben — a mi természetesen a Pe. metallica-t közelebbről érinti — a Pe. magnóliáéjolia-ban is (31. 25—26).

Ez az ütközőpontja annak, hogy az aetherikus olajok, illetőleg gyanták keletkezésmódja tekintetében főleg két irányban oszlanak meg a nézetek. H an stein és de Bary vizsgálatainak alapján szinte megdöntöttnek tekinthető az a nézet, hogy a jelzett váladék a plasmából való kiválás útján keletkezik és mind több követőre talál TscHiRCHnek az a feltevése (40), hogy a váladék keletkezésének helye a sejtfalban van. Utóbb Müller Rudolf vizsgálta meg behatóan az olaj tart ók anatómiáját és fejlődéstanát, tarthatatlannak jelentvén ki Tschirch és Berthold véleményét (64).

Müller fejtegetéseinek éleselméjűségét elismerem, de az a tétele, hogy >>a kifejlődött olajsejtben az olaj cseppet köröskörül burok borítja, mely a falazat felől felülről a sejtfalvastagodásként keletkező nyelecskéből, egyébként pedig az anyagában átalakult vacuola-falazatból, vagyis a tömlőből alakul ki« — végre is ama föltevésen alapszik, hogy az >x)laj a plasmából való kiválás útján egy bizonyos számú kis vacuolában« jön létre, melyek egyike (!) azután a nye- lecskéhez illeszkedik, mire a tömlővé alakuló vacuola-fal a nyelecske tölcsérszerű falazatával olvad egybe, — miután a vacuolának a többivel való egybeolvadása már megtörtént«.

Mindamellett, a Pe. metallica-ra vonatkozó fejlődéstani mozzanatok alapján (VII. tábla, 54. rajz, sax ; VIII. tábla, 58. rajz), nem zárkózhatom el annak kijelentésétől, hogy a mostanáig ki nem egyenlített s meglehetősen ellentétes nézetek közül, legalább is anatómiailag, Berthold felfogását látom a legvalószínűbb alapon nyugodni. Szerinte »az olaj cseppek nincsenek szabadon a plasmában, hanem a sejtfal tömlőszerű kitüremlésében« — és hogy »az általa felsorolt növények (Pe. magnóliáé folia, Asarum europaeum, Canella alba, Laurus nobilis etc) olajsejtjei bizonyos mértékben az Urticaceák és Acanthaceák cystolithos sejtjeinek felelnek meg« (31. 25—27).

271