Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

I. A vizsgálat anyaga, célja és módszere

12 RICHTER ALADÁR: Nem hallgathatom el, hogy a legtöbb Peperomia, sőt Piper is szenved a laboratóriumokkal kapcsolatos kicsiny, ú. n. laboratóriumi növényházakban ; a leideni növénytani intézetnek munkahelyemmel szomszédos növényházában pl. a Peperomia metallica és prostrata rövidesen csaknem vala­mennyi levelét lehullatta, jóllehet a levelek maguk — miként alábbi kisérleteim igazolják — a száraz levegő fokozta tran- spiratióval szemben meglehetősen szivósan viselkednek (Pe. prostrata). Egyik-másik Pépétomia a levegő párateltségé- nek csökkenésével nyilván őseredeti otthonában is leveti levélzetének egy részét. Én ebben a körülményben a foko­zott transpiratio elleni védekezésnek egyik módját látom, melynek az a czélja, hogy a minimumra csökkent levél- zettel (esetleg ideig-óráig a nélkül) maga az anyanövény megmaradhasson. Erről még szó esik. Az ellenállótehetség mértéke különben, főleg a Pepe- romiák között, fölötte változó. A mindenkép kényes Peperomia metallica-val szemben a Peperomia magnoliae- folia szívós ellenállótehetsége, mondhatnám klasszikus példa a Peperomiák között. így a laboratórium asztalán kisérletképen elhelyezett, eredetileg 15.240 gr súlyú levele, jóllehet víztartószövetében a víz mennyisége fokozatosan csökkent, a levél súlya a megfigyelés 42 napja alatt kb. 2lz-&d\ (azaz 5-200 gr-ra) csökkent s a levél — látszatra — frisseségében, sőt merevségében is alig változott meg. Ép azért nem volt hálátlan feladat, a midőn jelen dolgo­zatom ez áljául azt tűztem ki, hogy az élő növénynek lehető közvetetlenség­A D. C. Prod.-beli (1. c.) leírásnál azonban gondolkodóba ejt a »foliis parvis ovatis ........... subtus convexis«, a mennyiben PFiTZER-nek (h ihetőleg a bonni botanikus kert »Nom. hortor.«-ával egyszerűen átvett >>Pe. rubella «-ja — legalább a 14. VI. tábla 6. rajza szerint ........... subtus atque s u p e r n e convexis, — akár a Pe. pro­strata-é. Az elnevezéseknek minden kritika nélkül való átvételére vall a Pe. magnoliifolia Dietr. (sic !) és az ettől faj szerint külön emlegetett >>Pe. obtusifolia Dietr.« is. (14. pp 26—27), holott a kettő, de Candolle monographiája (12. 26—27) szerint, egy és ugyan­azt a fajt illeti. 230

Next

/
Thumbnails
Contents