Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
V. A Piper és Peperomia kisérleti táblázataiból, főleg a párolgási görbék élet- és alkattani magyarázatából levonható általános tanulságok
A VIZTARTÓSZÖVET. 101 alatt, mindössze 66%-os súlyveszteséggel, mindvégig életben maradt és valószínűségi számítások szerint bizonyos, hogy egy Pe. magnóliáé folia, vagy pereskiaefolia levelénekx) ilyen szempontból eredeti hazájában való megfigyelése szinte csodálatot keltő adatokat nyújthatna egy-egy Peperomia- levél ellenálló erejéről. A táblázatok adataiból kiderül, hogy 3. legyen a Peperomia-levél ellenálló ereje az adott viszonyok mellett minimális (Pe. argyreia), avagy maximalis (Pe. magnóliáé folia), teljes súlyának a csökkenése minden esetben meghaladja a 90%-ot; továbbá, hogy 4. ezen az arányon a levélnek alaktanilag is jellemző consistentiája, pl. az, hogy húsos-e a levél (Pe. prostrata, incana), vékonyas (Pe. blanda), vagy épen bőrnemű (Pe. magnóliáé folia), ép úgy nem változtat semmit, mint a levelek nagyságban való, sokszor nagyon szélsőséges eltérése. E végből csak a Pe. prostrata apró, alig 1 cm átmérőjű pozsgás (succulens) lencselevelét s ennek 92% súly veszteségét állítom a Pe. magnóliáé folia, hozzá képest óriási, 15—6’5 cm nagyságú és bőrnemű levele, valamint 99%-ot meghaladó csökkenésének példája mellé. 5. A Peperomia-levelek feltűnően nagy, vagyis a levél teljes súlya 92—99%-os megcsökkenésének forrása az e fajokon jellemzően kialakult »víztartószövet<< és a szivacs- parenchyma vele élettanilag társuló víztiszta (= vizet raktározó) rétegének vízben való megapadása, — végső elemzésben a leveleket alkotó szövetrétegeknek az áthaso- nító (palissade) rétegig terjedő collapsusa, 6. mely collapsus a szélsőbb rétegektől az assimilatiós rétegig befelé haladóan áll be, kezdetben, miként Haber- landt kísérletei igazolják (26. 370 ; 49. I. 211), a sejttartalom (víz) nyomásának csökkenésével a víztartószövet kifeszített radiális falazatának rugalmas összehúzódásával és utóbb, a sejteknek Westermaier által kimutatott har- *) *) A Pe. pereskiaefolia-ra. vonatkozó vizsgálatokat utóbb, 1916. jún.—júl. folyamán Braunschweigban hajtottam végre. 319
