Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
V. A Piper és Peperomia kisérleti táblázataiból, főleg a párolgási görbék élet- és alkattani magyarázatából levonható általános tanulságok
102 RICHTER ALADÁR : monikaszerű összeesésével (28. 55), minden körülmény között fokozatosan, sohasem hirtelenül és rövidesen. Minderre gátlólag hat a víztartószövetnek kisebb- nagyobb részében való, ú. n. collenchymás megvastago- dása, mely esetben az elpárolgott víz helyén légritkulás áll be s a negativ nyomás alá került sejtek falazatuk meg- vastagodásának fokozata szerint gátolhatják meg a víztartószövet collapsusát. Ügy vélem, hogy a víznek újból való felvételére b i z t o- sítottabb a többé-kevésbbé collenchymásan megvastagodott víztartószövet, ámbár az oda vezető utak nehezebbek ; viszont vízfelvételre mohóbb lehet a kizárólagosan vékonyfalazatú sejtekből összetett víztartószövet, melynek azonban collapsusa is előbb áll be. 7. A víztartószövetnek Westermaier által a Pe. latifo- lia-n (28. 55), általam pedig a Pe. magnoliaefolia-n és a Pe. resedaeflora-n észlelt »harmonikaszerű« összezsugorodása a czölöpsejtek határán (VII. tábla, 52. rajz) kétségkívül annak a jele, hogy a czölöpréteg innen meríti vízszükségletét olyankor, a mikor a növény belső víz vezető rendszere (hydroma = hadroma) valamilyen okból — a mi a sziklákon, fákon stb epiphyta-módra élő növényeknél gyakran megeshetik — nem szolgál a czölöpréteg áthasoní- tására állandóan szükséges víz kellő mennyiségével. A növénytest külső, vagyis epidermalis víztartószövete és belső víztartószövete, vagyis az edénynyalábok vízvezető elemeiből alakult h y d r o m á-jának viszonossága tekintetében Westermaier (28. 79—80), valamint Heinricher (32. 43—44) id. dolgozatainak befejező részeire utalok s e helyt csupán Heinricher (id. h.) ama találó megjegyzését iktatom ide, hogy »a vezető nyalábszövetnek a kerületen való helyzete azért sem lehetséges, mert az áthasonító sejtek, mint fölötte érzékeny életműszerek, a bőrszövet védelmére vannak utalva, a vízraktározók ellenben még a legjobban elviselik az exponált, kerületi helyzetet«. 8. A megadott élettani körülményeknél fogva csak természetes, hogy a levél életének voltaképeni műhelye, vagyis 320
