Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

115

az erkőlcsiképen jó emberben igazán okosság! akarat; úgy hogy töbnyire az emberek a’ mi jót tesznek, csak természeti, vagy már szereztetett ösztönből teszik. —

Hogy itt az agyvelői leg-eoncentrálóbb résznek élete reflectáljon, még pedig míg az egészséges állapot tart, mindenkor rendesen , és határozóig az érzelmi életre, kivált az agyvelőbői származott, vagy ide Öszvejövő idegekre közönségesen , nem külömben mint az agyvelőnek azon centrális munkás életjén kívül lévő részeire , és *gy a’ külső érzések orgánumaira - is különösen; ezt a’ Psychologia Pathologica, és a* Lelki nyavalyákat orvosló IcLTfyKY] Psychologien, nyilván bizonyítják. Ugyan-is mihelyt ezen emlitém élőmivek közt megfordul az életi polaritás, úgy hogy ezen excentrica, vagy az agyélet közepén kívül lévő munkásságú élőmivekben különös egoismussal fel- emelkedett érzelmi életbetegség organismusa fej- tődzik-ki, és elé tovább egymisittetik, mely az agyvelőnek concentráló erejét meg-határozza ^ lenyomja ; — azonnal rendetlen ismérd tehetség ,> bomlott goldolhozás , örjültség, holondúlús t)?nfan, Insania * Vecordia , Dementia)

áll-elő, az érzelmi, és akarati óldalnak lenyomattatásával ; úgy hogy itt sem valami meghatározott rendetlen érzelem, mint a' Mclancholiá- ban, sem veszett cselekedetek, mint a’ Mániád ban nincsenek, hanem az ismérő tehetségek helytelenek , és fonákúl felfordúltak. Lgyébaránt en- tiek a’ nagy Lelki betegségnek kis grádusai, ala-' Q*