Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

nem történhetett vólna, ha a* mániának belső

természete nem a’ban állana, hogy az érzelmi életnek álsóbb része, mely a’növevény életképre reflectál, nem vólna kivált a’ hasüregben külö* nos egoismus-sal úgy fel-emelkedve , hogy itt épen az az életfolyamat , a’ mi egészséges állapotban a’ ganglionok, és agyélet alatt csak subor- dináltatott ösztön, kívánság, testi akarat’s a’ t. vólt, most a’feljebb való életképektől függetlenül munkálkodó rendetlen agyvelői életet élne, rendetlenül concentrálna, — *s mint a’ musculusokat rendetlen munkásságra gerjesztő, roszszűl igazgató hibás akarat, hibás érzet, és így, mint ala- cson életkép megjelenne, ’s elé tovább kifejtödz- ne , minden feljebb való életképen rendetlenül uralkodni igyekezne. —

Már, megmondottuk, hogy az Asszonyi élő- mivességben az egész reczemiv rendszere lágy, és engedő, mint a’ gyermekekben; a* tónus pedig, vagy öszve - állás, és rúgosság ( elasticitas ) kevés; az agyvelői közép életnek az ideg-görcs- szerbe , innen a’ növevényi életkép mivjeire visz- sza-ható arányossága-is ingadozóbb, mint a’ férj- fiűi testben; épen azért a’ Szépek, minél gyengébbek, természetesen a’nál akaratosabbak, és az égsarkiság változásra , a* Lelki nyavalyákra hajlandóbbak. .— Innen sok házasságok azért szerencsétlenek, mivel a* Férj tudatlan lévén, nem tudja az Asszonyi élőmivesség dolgait az okosság szolgálatára fordittatni, vagy fordítani segíteni; aőt inkább az agyvelő életnek külömben*is gyen*