Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)
Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel
tog gébb uralkodását indulatok, és szenyvek által dethronizáltatja. — Számot vesz valaha az általános okosság thronja azon emberi, vagy inkább embertelen társaságok fejeiktől, kik a’ szép Nemnek természeti rendeltjét nem értik, nem is akarják érteni, és e’hez képest azzal mint emberrel, és polgárral nem bánnak; innen az egész emberiséget a’ nagyobb tökélletességre, ’s boldogságra való törekedésben hátráltatják. — Istenem! ínig a’szép Nem akaratját a’ test határozza, nem a’ lélek, bé-mehet-e addig annak fijaiba az általános okosság arányzatja az egészről az egyesre, hogy ők először-is az egésznek, innen mindenik egyes résznek javát munkás igyekezettel akarják ? — 2) A' mi a1 Lelki munkásságnak étzclmi óldalát (@efűí)léjnfe) nézi, értjük ezen az állat-életű rendszernek észképi (ideale) óldalát, az ágyvelo v életnek ide való befolyásával együtt, és igy értjük (mondom) mind azokat a’ tehetségeket, melyeknek mind anyagos , mind észképi ki-fejtődzé- sök az állati életkép kifejtődzésével .együt jár, és igy a’ melyeknek változásaik - is mind az agyvelőben, mind az egész testben eredetiképen az ál- latéletü rendszerre hatnak-bé, milyenek p. o. az érzelem , képzelődés , ieslibb phantasia , bátorság , Jélénkség, töprönküdés, apróságokon való aggódás , ((ímpftnöefcp) féltékenység , érzelmi szeretet, (@efúf)l§liebe) utálat (aversatio), — az úgy neveztetett jó vagy rósz szívüség ’s a’ t. — Mig az értelmi életnek, nevezetesen pedig a’nak közép-