Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

104

met-is elő - állította, és állítja < úgy hogy mini minden természeti testben aT világ-életnek egy része, mint a’ forma készítésnek (Öeffoítung, $ornt# btl&Utig) vegyűlet megtartásnak (gKlfcJjungSeríjaltung)

és életi munkásságnak, vagy functióknak leg-bel- sőbb okfeje, vagy princípiuma meg van, úgy az Asszonyi élőmivességben - is , noha véges egymi- ben, a’ véghetetlent meg keljen ismerni. — Az emlitém mindenütt el-terjedt anyagi vékony folyamat (flüjlut) közzül már ismerjük a’ világosságot, villámtárgyakat, melegséget, kötő tárgyat (le iien) galvanismust, magnetismust, perkinismust, oxy- gént, hydrogént, azoont, carbonicum-ot, és más eredeti közönséges tárgyakat ( ) melyek által a’ világ élet közetlen munkálkodni láttatik, és a’ melyeket azért Hufeland Natur - Agent- eknek nevez. —De hogy reálizálja ezek által a’ világélet, vagy e'nek akármely része az általános okosság ideáljait időben , ’s térben? — különösen pedig az Asszonyi élőmivességben, hogy állót- elő a’mirigyeknek, nádrának ’s a’ formáló erejek (vis plastica, vis formatrix)? — hogy állott-elő a’szívnek, vérnek, szálashúsoknak mozgató erejek (vis motrix) ? — hogy állott-elő az idegeknek ^ vagy nervusoknak érző erejek (vis sensitiva)? —- kiváltképen pedig ugyan azon világéleti résznek ideál, és reál óldalai együtt, hogy egymisittet- hettek az agyvelőben gondolkozó erővé, vagy okos lélekké (psyche, anima)?— mind ezekre, V ezekhez hasonlókra elég felelet az okosság po- •tulátuma, mely szerint meg vagyunk a’ felől