Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

győzettetve, hogy mint minden természeti testre, kőre, fűre, fára, állatra, emberre ’s a’ t. valami idea bizattatott, melyet ő benne a* világélet része, mint egymisittetett ióő szerént való életkép (temporaria vitae forma in spaiio, et tempore in- dividualisata) reálizál; úgy az Asszonyi élő-mives- ségben-is az ő idő szerint való életképe, mint a’ világéletnek ő benne egymisittetett része , a’nak a’ véghetetlen okosságnak észképeit mutatja, kinek önkinyilatkozatjait egy halandó sem fedezheti egészen fel, sőt csak el sem gondolhatja, — Mindazáltal nem semmit sem lát az, ki az óceánnak csak részét látja , és a* természet bikáiban kaparászni nem vakmerőség , hanem kötelesség, Rútnak-is t irtanánk a’Psychologiát a* Physiologiától úgy elszigetelni, hogy az élőrnives testnek lcg-észképibb óldalát, a’ Lelket a’ testei való élőrnives őszveköttetésberi nem gondolnánk, hanem csak puszta szabad kény szerint való egy óldalú véleménygyüledéket, vagy anorganicum adgregatumot árúlnánk. — Sőt inkább azt mondjuk, hogy az emberi, és igy Asszonyi élőmives- ségben-is vágynak a’ Lelki munkásságnak mind akarati, mind érzelmi, mind értelembeli óldalai, és az ezeknek megfelelő Lelki tehetségek a’ szép Nemnél bizonyos különösségeket mutatnak, — Ugyan - is

l) A'mí a Lelki munkásságnak akarati óldalát (3BÍÜCnáfíÍtC) illeti , értjük ezen az egész növevény életű rendszernek észképi óldalát, még pedig az agy életére való illendő arányossággal edjütt * é»