Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - IV. Szakasz. Az agyvelőnek és burkainak bántalmai
35 i Az idegrendszer bántalmai. impulsusok eljutnak, hogy ott a megfelelő szó kiejtésére szükséges mozgás meg- indíttassék, a beszélés motoricus központjának nevezhető. A helyes beszéd tehát még azt is feltételezi, hogy eme két központ közti vezetés épségben legyen. Ily különböző központok felvétele különben nem önkényes, hanem, a mint az még a későbbiekből jobban ki fog tűnni, a tapasztalat tényei által igazolt. A mondottak szerint az aphasia oka három körülményben rejlhetik. Kóros lehet t. i. a sensorius központ, a motoiicus központ a kettő közti vezetés és e szerint megkülönböztethető 1. aphasia sensoria. 2. aphasia motorica 3. vezetési aphasia. Az aphasia sensoria ismét két alakban nyilvánúlhat. A beteg hallja a hozzá intézett szót, látja a neki mutatott tárgyat pl. asztalt, lovat, tudja is, hogy mik, de emlékéből kivesztett eme tárgy által keltett képzeletnek megfelelő szó; nem tudja a lovat «lónak», az asztalt «asztalnak» nevezni, elfeledte a tárgyak nevét. Ha valaki más említi előtte, hogy «ló», ezt utána képes mondani, sőt meg is érti, jelekkel elárulja, hogy az általa hallott hangok valóban e tárgynak felelnek meg, de annak kiejtésére saját initiativájából nem képes. A sensoria aphasiának ezt az alakját amnestica aphasiának, azaz az emlékezés hiányán alapuló aphasiának mondjuk. Az aphasia sensoria másik alakjánál a betegek hallják a hozzájuk intézett szót mint hangokat, nem siketek, látják a megfelelő tárgyakat mint tárgyat, nem vakok, de sem a tárgy, sem a szó nem képes a megfelelő képzeletet előidézni, nem is képesek tehát hozzájuk intézett szavunkra visszahatni, felelni, mert nem értik, hogy mit mondunk, nem érzik, hogy mit láttak, hiányozván a képzelet, a megfelelő szó sem idéztetik fel emlékükben. A ló látása ép oly kevéssé kelti bennük a ló képét, mint ha mi először látnánk lovat, vagy először hallanék ama szót: szósiketségnek, lelki siketségnek, lelki vakságnak (Worttaubheit, Seelentaubheit, Seelenblindheit) nevezik az aphasia sensoria ezen alakját. Ha felszólítjuk a beteget, hogy ezt, vagy amazt a tárgyat mutassa meg, emelje fel stb. szavunkat nem fogadja meg, mert bár hallja a szókat, ép oly kevéssé érti azokat, mintha valamely idegen nyelven szólnánk hozzá. Ilv vizsgálatnál azonban, ha csak nincsen egyúttal amimia jelen (1. később), a beteg felszólítása alatt kerülnünk kell minden mimikát, mivel ha nem érti is a beteg a szót, megértheti mimikánkat és teljesíti a kivántakat, a mi pedig az aphasia alakjának elbírálásában tévedéshez vezethet. Óvakodnunk kell attól is, hogy ily beteget súlyos butaságban szenvedőnek ne tartsunk. Az aphasia motorica abban fog nyilvánulni, hogy a beteg érti a hozzá intézett beszédet, a látott tárgyat felösmeri, tudja is, hogy azokat miként hivják, a sző, melyet kiejteni akar mintegy a nyelvén lebeg, száját, nyelvét minden irányban mozgatja, erőlködik: hasztalan, a szót kimondani nem képes,legfölebb idom- talan hangot hoz létre. Ezen motorica aphasiát, mivel a szó kiejtésére szükséges mozgásbeli coordinatiónak lehetetlenségén alapszik, atactia aphasiának is nevezik. Motorica aphasiában szenvedő betegek a hallott szót utána mondani sem képesek s e tekintetben is különböznek az amnestica aphasiában szenvedőktől.
