Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
96 A vizeleti szervek bán tabu a i. azt fogjuk a következő fejezetekben látni, hogy a szervezet a vízkórnak, az uraemiának súlyos tüneteitől sok esetben megkiméltetik mindaddig, míglen a túltengett izomzat elfajúl és a szív ellensúlyozó szerepe véget ért. Sőt e tünetek, bizonyos időre legalább, újra elháríttathatnak, ha a szívműködés szabályozása sikerül és így értelmezhető pl. az, hogy az uraemia megszüntetésére, a megfelelő viszonyok közt, a digitalis ismertetett el igen alkalmas szernek. Jól megegyeztethető ily felfogással az is, hogy a szívtúltengés elmarad, ha a vesebántalom már előbb gyenge, más idült betegségek által megviselt, elsatnyúlt egyéneknél lép fel. A bal szív tágulata és tfiltengése ez esetekben ugyanaz okból marad el, a miért nem fejlődik ki a jobb szív túltengése tüdővészben szenvedőknél, daczára annak, hogy a jobb szív áramlási területe, a tüdő számos hajszéledénye pusztulván el, lényegesen kisebbedéit. MÁSODIK FEJEZET. A VESÉK VÉRBŐSÉGE. HYPERAEMIA RENUM. Kóroktan. Mint más szervekben, a vesében is kétféle úton jöhet létre vérbőség: a vérnek nagyobb mennyiségben való odaáramlása, és a visszeres vérnek gátolt tovaáramlása által; elsőt tódulási, literes vérbőségnek (fluxio), másodikat pangdsi, visszeres vérbőségnek nevezzük. Lderes vérbőség (hyperaemia activa) fejlődik folyadéknak bőséges ivása, szívtiiltengés, a függőérnek a veseütereken alól létrejött áramlási akadálya, valamint oly anyagoknak a vizelettel való kiürítése által, melyek a vesére izga- tólag hatnak; ily izgató anyagok: kőrisbogár, ol. terebinth., ol. juniper, ol. sinap., kátrány stb. Pangdsi vérbőség (hyperaemia passiva) fejlődik ki, ha a vese visszereinek tartalma nem áromolhatik szokott módon az őrös visszérbe. Ez áramlás akadályozva lehet a vesevisszérnek összenyomása, thrombosisa, vagy az ürös visszérnek a vesevisszér beszájadzási helye fölött létrejövő hasonló elváltozása folytán. Sokkal gyakrabban, mint ily módon fordul elő az által feltételezett pangási vérbőség, hogy a vérkeringési zavar a vérkeringési rendszer központjából indúlva ki, az egész visszeres rendszerre elterjed a pangás és így a vesékre is. Xly vérbőség jön létre a különböző szívbántalmak (billentyű- és a szív izom- zatából kiinduló) hiányos compensátiója szakában, továbbá tíidőbántalmak (tüdőtágulat, szövetközi tüdőlob, egyoldali tüdőzsugor), szívburokbeli, mellűri izzadmány, dagok következtében. A vesék pangási vérbősége tehát mindig másodlagos bántalom. Kórboncztani tünetek. Pangási vérbőségnél a vese nagyobb, rendesnél tömöttebb, tokja feszes, de könnyen vonható le. Úgy a vese felülete, melyen a vérrel telt stellulae Yerheynii jól kivehetők, mint a metszési felület sötét
