Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
A vesék vérbősége. 97 szederjes, vagy sötétveres színű. A velőállomány még sötétebben színezett, mint a kéregállomány. Eme tulajdonságokból, melyek a vese fokozott vértartalma által feltételezettek, nyerte a vese cyanoticus induratio elnevezését. A pangás hosszabb tartamánál a vesén szöveti eltérések is fejlődhetnek : a húgycsövecsek hámja az üteres vér hiánya következtében elzsírosodott, a hiígycsövecsek sorvadtak; ennek megfelelőleg a kéregállomány megvékonyodott, sőt egyes helyeken behúzódott. Kórtünetek és kórlefolyás. Eltekintve az üteres vérbőség amaz eseteitől, melyek a vesére ható káros anyagok által idéztetnek elő s mintegy átmenetet képezve a veselobhoz, tüneteik tekintetében czélszertíbben fognak azzal tárgyaltatni, az literes vérbőség csupán a vizelet mennyiségének növekedése által árulja el magát, mint ezt bő étkezés és ivás után, továbbá balszív-túlten- gésben szenvedőknél van alkalmunk látni. A pangási vérbőség ellenkezőleg a vizelet mennyiségének apadását fogja maga után vonni, miután a visszeres nyomás növekedésének megfelelőleg az üteres nyomás és ezzel együtt a vizeletelválasztás is csökken, A vizelet napi mennyisége 2—300 kcm.-ig megfogyhat, fajsúlya növekszik U025—1‘030-ra és még tovább, vegyhatása jól kifejlett savi, színe sötét és kibocsátása után lehűlve megzavarodik, nagy mennyiségű téglaporszínű üledék (sedimentum lateritium) képződik, mely a beteg környezetét rendesen nagy ijedtségbe ejti. A vizeletvizsgálatban csak némileg jártas orvos jól tudja, hogy ez üledék húgy- savas sókból áll, melyek a tömör és kihűlt vizeletben lecsapódnak. Melegítésre ily vizelet ismét feltisztiíl. Az üledékben néha apró pirosas fövényszerű szemcséket is látni; ezek húgysavjegeczek. Azokból, miket a bevezető fejezetekben mondottunk, következik, hogy ily pangási vizelet, miután az üteres vér kisebb mennyiségben táplálja a vesehámot, a pangás hosszabb tartamánál fehérjét is tartalmazhat; e fehérje meny- nyisége azonban nem éri el azt a mennyiséget, melylyel tulajdonképi vesebán - talmaknál találkozunk, ha csak nincs valamely szövődmény jelen. Az üledék górcsői vizsgálatánál alaktalan, mohaalakúlag előtűnő húgy- savas sókat, a legkülönbözőbb alakú húgysav-jegeczeket látni. Ha a pangási vizelet egyszersmind fehérjetartalmú, itt-ott találunk egy egy hyalin-hengert, egv-egy hámsejtet, mely mint az a kórboncztani tünetek alatt mondottakból kitűnik, elzsírosodott is lehet, továbbá kevés vörös vérsejtet. A pangási vese-vérbőség lefolyása az alapbántalomtól függ; a mennyiben ezek (szív-, tüdő-, mellhártyabántalmak stb.) megszűntethetek, vagy mérsékelhetők, a pangási vérbőség, az általa feltételezett vizeleteltérés is állandóan vagy átmenetileg megszűntethető; ellenkező esetben a beteg haláláig fennmarad ; a beteget fenyegető veszélyek azonban nem a vesebántalomtól, hanem az alapbántalomtól függnek. Uraemia, komolyabb vesebántalmak, pangási vérbőségből kifejlődhetnek ugyan, de különösen az előbbi felette ritkán. Gyógyeljárás. Az üteres vérbőség gyógymódja a kóroktan által felhozott káros hatányok kerüléséből, az ott felsorolt szerek használatának beszüntetéséből áll. Káros anyagok hatásának mérséklése, illetőleg azok gyorsabb kiküszöDr. Purjesz Zsigmond : A belgyógyászat tankönyve. IX. 7
