Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
90 A vizeleti szervek bántalmai. denben követheti a szivbántalmaknál leírt pangási vizenyő fellépési módját. A vizenyős folyadékban 97—98% víz 1—1-5% sók, és kimutatható nyomoktól egész 1%-ig húgyany találtatott. A vizenyő keletkezési módja még sok tekintetben homályos. Az a tapasztalat, hogy a koros vesének működése és így a víz elválasztása is hiányos, hogy a vizenyő megjelenésekor a vizeletelválasztás csökken, hogy már fennálló vizenyő is apad, ha sikerűi a diuresist fokozni, és hogy oly vesebántalmaknál, melyek bő diuresissel járnak, vizenyő nem, vagy csak nagy későre lép fel: első pillanatra nagy valószínűséget kölcsönöz ama felvételnek, hogy a kisebb mérvben elválasztott víz, illetőleg a folyadék visszatartása oka a vízkórnak. Másrészt arra is lehetne gondolni, mit már Bright is felhozott a vízkór magyarázatára, hogy a fehérjeveszteség folytán vizenyősebbé lett vér (hydraemia) könnyebben szivárog át az edényeken. Ha nem lehet is tagadni ezen tényezők befolyását a vízkór keletkezésére, egyedül ezek segélyével nem vagyunk képesek a vízkór minden esetét magyarázni. Kísérleti irton, konyhasóoldatnak a véredényekbe történt befecskendése által (Cohnheim és Lichtheim), nem sikerűit állatoknál vizenyőt előidézni; észleltettek továbbá esetek, melyekben hosszas anuria daczára is hiányzott a vízkór. És hogy a hydraemia nem tehető mindenkor a vízkór keletkezésé miatt felelőssé, kitetszik abból, hogy sok esetben pl. vör- henynél, a vízkór oly korán lép fel, hogy lehetlen, miszerint az alig nehány napi tartamú fehérjevesztesség volna annak oka. Kísérletek által azonban ki lett mutatva, miszerint konyhasóoldatnak a vérbe történt befecskendése által műlegesen előidézett hydraemia után, a bőrnek helyi izgatása vizenyőt vont maga után. Itt tehát a bőr edényeinek helyi alte- ratiója előzte meg a vizenyőt. Újabb időben a vízkór keletkezésének magyarázata erre az alapra fektettetik és felvétetik (Cohnheim), miszerint az edények, előre ment táplálkozási zavar folytán átjárhatóbbak lévén, a folyékony alkatrészeket inkább bocsátják át. Valószínű, miszerint a vesebántalmakhoz szegődő vizenyő előidézésében mindé tényezőknek együtt és külön-külön van befolyásuk, és közülük hol az. egyik, pl. a hosszas fehérjevesztesség folytán kifejlődött vizenyős véralkat, máskor a víz visszatartása, egy harmadik esetben pedig, mint a scarlat után fellépő vízkórnál, a bőr edényeinek táplálkozási zavara jut kiválóan érvényre. e) A hugy any vérüség. Uraemia. Heveny és idült vesebántalmakban szenvedőknél, valamint a vizeleti utak más olynemtí bántalmainál, melyeknél a vizelet kiürítése (pl. vesekő, a húgy- vezérek összenyomatása, húgycsőszűkület stb.) akadályozva van, igen eltérő tünetcsoportokból álló kórkép fejlődik ki, melyet hugyanyvérűségnek, uraemiá- nak neveznek. Az uraemia hevenyen és idülten léphet fel és folyhat le; sok esetben váltakozó lefolyás észlelhető. A tünetek oly sokfélék és változékonyak, enyhébbek és súlyosak, hogy lehetetlen azokat egy egyöntetű kórképben összefoglalni, hanem czélszerűbb azokat, a szerint a mint különböző szervek műkő-
