Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
Bevezetés a vesebántalmak kór- és tünettanába. 85 íiz érintkezési helyen, a fehérje mennyiségének megfeleló'leg keskenyebb-széle- sebb, áttetszőbb vagy tömöttebb alá- és felfelé élénken határolt fehér — kissé szennyes színű gyűrű képződik. Sötétebb vizeletben e fehérjegytírű alatt egy festenygyűrű, a fehérjegyűrű felett pedig, ettől egy réteg vizelet által elválasztva, aláfeló határolt, de felfelé füstgomolyszertíleg tekeredő liúgysavas sókból álló gyűrű képződik néha, melyekkel a fehérjegyűrtít összetévesztenünk nem szabad. Csekély fehérjetartalomnál, a fehérjegyűrű csak kis vártatva jelenik meg. 2. Főzési próba czéljából a savanyú hatású vizeletből kémcsőbe öntünk néhány kcm.-t és a vizelet felső részletét, majd az egészet forrásig hevítjük. Fehérje jelenléténél a vizelet a főzési helyen megzavarodik. Hogy meggyőződjünk, miszerint e megzavarodás nincsen a phosphorsavas földek kicsapódása által feltételezve, a vizelethez most néhány csepp légenysavat adunk; phosphorsavas földek okozta zavarodás feltisztúl, míg fehérje jelenléténél a zavarodás fokozódik. — Ha a vizelet nem volna kellőleg savi hatású, 2—3 csepp eczet- savat adunk főzés előtt a kémcsőbe. Főzésre is czélszerű szűrt vizeletet használni, a melegítést pedig a miatt jó a vizelet felső részletén eszközölni, mivel kismérvű zavarodás ily módon, a vizelet alsó része tiszta maradván, inkább szembe tűnik. 3. Kénsavas nátronnál és eczetsavval oly módon kémlelünk, hogy kémcsőbe öntünk nehány kcm. vizeletet, melyhez hasonló mennyiségben adunk telített kénsavas natron-oldatot, és ezután eczetsavat addig, míg az oldat vegy- hatása jól kifejezett savi. Most felforraljuk; a fehérje-tartalmú vizelet megzavarodik. 4. Pikrinsavval kémlendő a szűrt vizelethez fölöslegben adunk tömör pikrinsavat; fehérjés vizeletben- pehelyszerű, vagy egyszerű zavarodás keletkezik. A savó-fehérjén kívül (serumalbumen) még egyéb fehérjefélék (pepton, propepton stb.) is fordúlnak elő a vizeletben ; gyakorlati jelentőségük csekélysége miatt e helyen azokkal nem foglalkozunk. Ha a vizeletben fehérje találtatik, még fontos annak megkülönböztetése, hogy valódi (albuminuria vera), vagy álfehérjevizeléssel (alb. spuria) van-e dolgunk. Valódi fehérjevizelésről szólunk akkor, ha a fehérje már az elválasztás alkalmával jut a vizelethez ; álfehérjevizelésről pedig akkor, ha a fehérje csupán a vizelethez keveredett alakelemek (geny, vér) által van feltételezve. Utóbbi esetben a szűrt vizelet fehérje tartalma sokkal kevesebb, mint a szűretlené. h) Véres vizelet. Vérvizelés. Haematuria. A vizeletben található vérnek eredési helye igen különböző lehet; a húgycső mellső végétől fel a vese gyurmájáig terjedő vizeleti utak bármely pontján lehet a vérzés helye. Nemkülönben sokféle lehet a vérzés oka. Vesevérzést a vesére ható külerőszak, veselob, a vese újképletei, a veseedények eltömeszelése, vesebeli vérkeringési zavarok, bizonyos, általában vérzéssel járó alkati hántalmak, mint scorbut, WERLHOP-féle kór, számos fertőző
