Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
Sß A vizeleti szervek bántalmai. bánta]om, mint himlő, hagymáz, vörheny stb., valamint némely mérgezés- (kőrisbogár, terpentinolaj, phosphor) következtében látunk fellépni. A vesemedenczeből es a húgyvezetékből kiinduló vérzésre leginkább szolgáltatnak alkalmat: vesemedenczebeli kövek, giimők, és élősdiek (distomum haematobium). A húgyhólyagból kiinduló vérzés okai lehetnek ennek legkülönbözőbb bántalmai, mint a hólyag lobos bántalmai, kövek, hólyagrák, visszértágulatok (haemorrhois), a hólyag gümősödése. A hiígycsóból származhatik vér a húgycső lobja és folytonossághiánya következtében. Nagy mennyiségű vérnek a vizelethez történt hozzávegyűlése már a vizelet sötét-vörös színe által is feltűnik. Hosszabb állás után azonban e szín vál- tozhatik, szennyes-vörös, sőt feketés lehet. Vesevérzésnél a vér rendesen egyenletesen van a vizelettel keverve, míg az alább eső részekből származó vér gyakran alvadt darabokban jelenik meg, melyek olykor hu öntvényét képezik az illető űrtérnek, melyből származnak, így árulva el eredési helyüket. Csekélyebb mennyiségű vérnek a vizelethez történt vegyülése a vizelet színét alig fogja megváltoztatni, bár hosszabb ülepedés után, különösen hegyes pohárban (champagnei), az üledék alján még ilyenkor is felösmerliető, míg a vizelet felső rétege, vért még nagyobb mennyiségben tartalmazó vizeletnél is megtisztul. A vérnek felösmerésére különösen a HELLER-féle próba igen alkalmas. E czélból a kémcsőbe öntött vizeletet Vs résznyi káli- vagy nátronlúg (1:3} hozzáadása után főzzük; a kicsapódó phosphátok a vérfestenyt magukkal ragadják és a kis vártatva képződő üledéknek vörös színt kölcsönöznek. Hasonló kémhatást mutathat oly betegek vizelete, kik rheum, santonin vagy fuchsin-nal éltek; ez esetben azonban valamely sav hozzáadása után, a piros szín eltűnik. A vérfesteny kimutatására még használhatók a spectroscop és a Teich- MANN-féle haeminjegeczeknek előállítása; ezek módozatait illetőleg a vizeletvizsgálattal foglalkozó szakmunkákra kell utalnunk. A vérfesteny kimutatásával azonban soha sem szabad megelégednünk. A vértestecsek kimutatása csupán górcső segélyével történhetik és ennek megej- tése annál szükségesebb, mivel vérfesteny az ú. n. haemaglobin-vizelés (melyről később lesz szó) alkalmával vérsejtek nélkül is léphet fel a vizeletben. — Górcső segélyével a vérsejtek könnyen felösmerhetők, bár a vérsejtek alakjukat a vér és vizelet közti aránynak, a vizeletben való időzésnek megfelelőleg változtatják : kisebbek-nagyobbak, töpörödöttek, csipkézett szélűek lehetnek, sőt néha festenyüket is elvesztették és csupán színezés után vehetők ki jól. A vérsejteket górcső alatt különállva, vagy nagyobb csoportokat képezve találjuk, pénztekercs alakot ritkán, — még leginkább a hólyagból és húgycsőből származó vérzésnél képeznek. Ellenben vesevérzésnél gyakran találni a vérsejteket hengeralakban összeállva; ezek az ú. n. vérhengerek. Vért tartalmazó vizeletben, de általában vesebántalmaknál, fehér vérsejtek és a vizeleti utak különböző helyeiről származó hámsejtek is találhatók.
