Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - IX. Szakasz. A lép bántalmai
Heveny lépdaganat. 75 A górcsői lelet különböző ; a lépsejtek meg lehetnek nagyobbodva, úgy a vér- mint nyirksejtek meg lehetnek szaporodva, nagyobb számmal lehetnek jelen vérsejteket tartalmazó sejtek, az edények fala be lehet szűrődve, a Malpighi-féle tokok megnagyobbodottak s gyakran találhatók vérömlenyek. A heveny lépdaganat visszafejlődhetik, vagy idült lépdaganattá lesz ; ritka esetekben észleltetett a lépnek megrepedése. Kórtünetek és kórlefolyás. Heveny lépdaganat alanyi tüneteket alig okoz, legfölebb a léptájon fellépő nyomási érzetről panaszkodnak a betegek, mely köhögésnél, bal oldalra való fekvésnél fokozódik. Nyomásra azonban a fájdalom néha élénkül. Ha a betegek önként is panaszkodnak jelentékeny lép- táji fájdalmakról, úgy méltán támad az iránt gyanú, hogy nem fejlodött-e valamely szövődmény ? A lépdaganat kórisméje tehát részben azon alapszik, hogy tudjuk, miszerint bizonyos betegségek a lép megnagyobbodosával szoktak járni, másrészt a tárgyilagos vizsgálat eredményén. A lép vizsgálatánál czélszerű a beteget a jobb lapcsontra fektetni, úgy hogy a háti- és jobboldali fekvés közé eső helyezkedést foglalja el. A rendes lép szélességi irányban a baloldali 9-ik borda felső széle és a 11-ik borda alsó széle közti tért foglalja el; hosszanti irányára nézve e bordák menetét követi és így rézsút halad hátulról és felülről, mell- és lefelé. Felső végének távolsága mintegy 2 cm.-re esik a gerinczoszloptól, mellső és alsó vége pedig nem haladja meg ama costo-articularis vonalat, melyet a bal vállperecz és szegycsont ízületéből ugyanaz oldali 11-ik borda mellső végéhez húzunk. A lép felső harmada a bal tüdő által van fedve, és így az tompulatot nem adva, ki sem kopogtatható ; ép oly kevéssé kopogtatható ki a lép hátsó határa, miután itt a tompulat átmegy a bal vese tompulatába. A rendes léptompulat felső határa tehát a í) - ik borda felső szélével, alsó határa a 11 -ik borda alsó szélével egyezik, a mellső határ pedig az előbb említett costo-articularis vonalat túl nem haladja, sőt gyakran ezt el sem éri. Lépnagyobbodást fogunk tehát felvehetni, ha a léptompulat e határokat túlhaladja. Ez legkönnyebben mutatható ki a felső határra nézve. Megjegyzendő azonban, hogy a mellső és alsó határnak megfelelőleg található tompulat, a lép nagyobbodására vagy kisebbedésére nézve csak óvatossággal értékesíthető, miután itt a léppel szomszédos szervek, nevezetesen a gyomor és remese módosítják a leletet a szerint, a mint légtelenek vagy légtartal- múak. Telt gyomor, bélsárral telt remese, megnagyobbodott máj mellett köny- nyen kaphatunk látszólag nagyobb —, nagyobb fokú meteorismusnál kisebb léptompulatot. Kétes esetekben tehát csupán ismételt s a beteg különböző helyezkedésénél és esetleg előre bocsátott hashajtó után megejtett vizsgálat eredménye értékesíthető. Ritkán szokott heveny lépdaganat akkora lenni, hogy annak körvonalai már megtekintésnél is feltűnhetnének. Ellenben fontos lelet birtokába juthatunk, ha a beteg mély légvételei alatt ujjainkat a bal bordaív alá mélyesztjük (1. I. k. I. fejez.), midőn is a légzési mozgásokkal fel- és leszálló lépet kitapinthatjuk^
