Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
58 Az emésztő szervek bántalmai. jutottak, az epeutak fekélyesedése után létrejött hegek, nyombélhurut, midőn a fellazult és hurutos nyákhártya zárja el a ductus choledochos nyílását, vagy felhalmozódott nyáktömesz teszi ezt. Az epeutak összenyomása pedig kiindulhat bármely velük szomszédos szerv kóros elváltozásából; a már említetteken kívül még számba jöhetnek: bélsárfellialmozódás, hasűri üterek aneurysmája, has- hártyamögötti dagok, vesebántalmak, fodor-csepleszrák, méhbántalmak stb. Mind e bántalmak pangási-, felszívódási sárgaságot idéznek elő. De valamennyi közül egy sem szerepel annyiszor a sárgaság oka gyanánt, mint az epeutak hurutja, és mivel ezen alaknál nyilvánúl az epe pangásának következménye legönállóbban az esetleges alapbántalmat megillető tünetek nélkül, czélszertínek tartjuk a felszívódási sárgásának az epeutak hurutjával egyidejű tárgyalását. Az epeutak hurutja ritkán lép fel mint önálló betegség; többnyire gyo- mor-bélhuruthoz társúl, midőn a nyombél hurutja tovább terjed az epevezetékre és esetleg annak további ágaira. Az epeutak hurutjának oktana tehát összeesik a gyomor- és bélhurut oktanával, s e helyen a megfelelő fejezetre utalhatunk. — Sárgaságot néha tömeges megbetegedés alakjában észleltek és valószínűnek tartatik, miszerint ez alakot eddig ösmeretlen fertőző hatány okozza. — Tüdő- és szívbántalmakhoz tái’suló sárgaság ép úgy lehet a vérkeringési zavar okozta májvérbőség, mint az ugyan ezen okon alapuló nyombélhurut által előidézve. Ugyancsak az epeutak hurutjára vezethető vissza a sárgaság különböző májbántalmaknál, mint májrák-burkonynál stb., bár ily esetekben az epeutak összenyomása is lehet jelen. Egyszerű hurutra gondolunk ez esetekben akkor, ha a sárgaság mulékony. A hószám idején fellépő sárgaságot szintén az epeutak hurutjából származtatják ; a hurut ilyenkor májvérbőség által lehet feltételezve (Senator). — Az epeutak hurutja kifejlődik továbbá számos heveny és idült betegségnél (tüdőlob, typhus stb.), mérgezéseknél (phosphor). Heves kedélyi mozgalmak után, nevezetesen mérgelődés után keletkező sárgaságot némely szerző szintén az epeutak hurutja által vél feltételezettnek. Kórboncztani tünetek. Előrebocsátjuk ama boncztani eltérések leírását, melyek az epeutak hurutját illetik, megjegyezvén azt, hogy az epepangás később felemlítendő eltérései ugyanazok, bármely ok által lett légyen e pangás előidézve. Az epeutakon, ezek hurutjánál valószínűleg kevesebb eltérés található a hullában, mint a mennyi az élőben fennállott, mivel a vérbőség, a duzzanat, részben legalább csökkent. Részint a duzzanat, részint a nyákfelhalmozódás következtében az epeutak átjárhatlanok; leginkább fog ez a ductus choledochus szájadékán mutatkozni, miről úgy győződünk meg, hogy az epehólyagra gyenge nyomást gyakorolva, epe nem ömlik ki; nagyobb nyomásra néha a nyákdugasz kiszabadd], mire az epe is utána szivárog. A dugasztól a máj felé eső epeut- részletek kitágúltak és nyákkal vegyes epével kitöltvék. E kitágulás a legtávolabb és legfinomabb epeutakra is elterjed és a felületesen fekvők a máj felszínén felülemelkedő hullámzó dudorokat képezhetnek. Hogy mely epeutak tágúl- nak ki, az főleg az elzáródás helyétől függ.
