Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
A veröczér genyes lobja. 55 hogy ama szervek, melyekből a veröczér gyökerei erednek, tehát különösen a bélhuzam, lép, hashártya genyedő, széteső folyamat székhelyei (gyomor-, bélfekély, vérhas, rák, léptályog, hashártyalob stb.), honnan azután a genyedés magára a verŐczérre is tovább terjed. Aránylag leggyakrabban látni a veröczér genyes lobját a vakbél- és féregnyúlvány körüli, valamint a végbélkörüli lobhoz csatlakozni. — Genyes verőczérlob szegődhetik továbbá a májban levő genye- désekhez (epekő okozta fekélyek, májtályog), midőn közvetítőül a veröczér májbeli ágai szerepelnek. — Végre a veröczér törzsével szomszédos szövetekben (hashártya, GnissoN-féle tok) fennálló genyedő folyamatok magára a veröczér törzsére terjedhetnek át. Csecsemőknél észlelhető genyes verőczérlobnak kiindulási pontjául a köl- dökvisszér lobosodása szolgál. — Végre vannak esetek, melyekben a genyedés kiindulását kimutatni nem sikerűi. Kórboncztani tünetek. A lobos folyamat a veröczér különböző kiterjedésében léphet fel. A lobos edényrészlet megvastagodott, keményebb tapintató és az edény fala nedvdúsabb, genyesen beszűrődött; felmetszése után meggyőződünk, hogy az genyesen széteső röggel vagy bűzös eves folyékony anyaggal van kitöltve. A visszér belhártyája zavarodott, ránczos, esetleg kifekélyese- dett. — A meglobosodott edényt kitöltő és széteső thrombus egyes részletei tovább ragadtatnak és a májban körülírt (metastaticus) genygóczok képződésére adhatnak alkalmat. — A májból a genyes lob okozói a májvisszér útján eljuthatnak a nagy vérkörbe, midőn átrakodási góczok keletkeznek a tüdőben, honnan kiindúlva ismét fejlődhetnek ily átrakodások, genyvérűség képe alatt, a legkülönbözőbb szervekben: az agyban, ízületekben, a vesében. Kórtünetek és kórlefolyás. Genyes verőczérlob következtében fellépő jelenségek igen eltérők és egy egységes kórképpé alig foglalhatók össze. A kezdeti tüneteket a megelőző, illetőleg alapbántalom szolgáltatja. Ezekhez, melyek mint a kóroktan alatt mondottakból kitetszik, igen különbözőleg nyilvánúlhat- nak, tár sálnak a veröczér és máj helyi megbetegedésének tünetei, valamint az általános tünetek, melyek részben a helyi elváltozásnak, részben a genyvérű- ségnek következményei. A felhastájon fellepő és onnan különböző irányban kisugárzó nyomásra fokozódó fájdalomról rendesen panaszkodnak a betegek, kik különben étvágytalanok, levertek, hányinger — hányás által gyötörtetnek és lázasok. A láz gyakran jelentkezik rázó hideggel, utána követő magas bővel és izzadás által kísért mély alább-, illetőleg félbenhagyással. E lázmenet néha váltóláz typusára emlékeztet, de többnyire rendetlen menetű. A rázó hideg beköszöntése után csakhamar kifejlődnek a többi általános tünetek, az érlökés rendkívül szapora, a gyengeség nagymérvű lesz, a betegek öntudatlanok lesznek, kábálomba esnek. E közben a helyi tünetek sem maradnak el. A veröczér átjárhatlansága következtében előállnak a már többször említett pangási tünetek : a lép nagyobbodása, gyomor-, bélhurut, vérzés és hasvízkór. Utóbbi azonban, valószínűleg a gyors lefolyás és az összeesés miatt nem mindenkor jut kifejlődésre, míg az előbbiek nem csupán a veröczér átjárhatlanságának, hanem egyidejűleg az álta
