Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VI. Szakasz. A hashártya bántalmai
Hashártyalob. o Az idült hashártyalob legenyhébb alakja az, mely huzamosabban fennálló vízkórhoz, főleg többször megejtett csapolás után csatlakozik. — Máskor a hasűri és medenczebeli szervek, nevezetesen a női nemi szervek kisebb- nagyobb mérvben találtatnak összenőve, a nélkül, hogy számbavehető kórtünetek mentek volna előre; ez összenövés kötszövetképződéssel járó idillt lobfolyamatnak eredménye. Ily kötszövetképződés folytán létrejött összenövések leginkább láthatók ama már fentebb említett esetekben, melyekben általános, bő izzadmánynyal járó hashártyalob lesz idültté, bár ugyanez kezdettől fogva idülten lefolyó hashártyalobnál is előfordúlhat. Az egy tömeggé összenőtt, megvastagodott falú belek szét nem választhatók; folyékony izzadmány hiányzik, vagy a bélkacsok közé van betokolva; a fodor és cseplesz meg vannak vastagodva és rövidülve, a máj és lép vastag kötszöveti tokba van beburkolva. Ez összenövések gyakran csökkentik a bél átjárhatóságát, máskor az epevezeték, vagy verőczér szűkíttetik általuk, és gyakran a méh és petefészek helyzetváltozását vonják maguk után. Hasonló elváltozások, csakhogy még nagyobb mérvűek találhatók giimős hashártyalobnál, melytől azonban meg kell különböztetnünk a hashártya gümő- kórját, t. i. azt az állapotot, midőn a hashártyán egyes, vagy nagyobb számú miliaris gümők fejlődnek lobos tünetek hozzájárúlása nélkül, a mint ezt különösen általános heveny gümősödésnél látni. Giimős hashártyalobnál a hashártyán, valamint a képződött lobterményben, nemkülönben a kötszövetben, a zsugorodott csepleszben, fodorban számos kölesnyi szemcsék és nagyobb giimős csomók, részben sajtosán szétesve találhatók. A netalán jelen levő folyékony izzadmány zavaros, gyakran véres. Gümős hashártyalob részben a tüdő gümőkórjához (1. ezt), de még inkább a gyermekeknél fellépő belek gümőkórjához (1. ezt) és az ivarszervek gümősö- déséhez csatlakozik. Kórtünetek és kórlefolyás. Bár a különböző liashártyalobok tünetei sok tekintetben hasonlítanak egymáshoz, a keletkezés módjának, az előidéző oknak, a lefolyás és tovaterjedés módjának megfelelőleg mégis annyi eltérést mutatnak, hogy gyakorlati szempotból előnyös az egyes lefolyási alakokat külön csoportosítani. aj Heveny hashártyalob. % A heveny általános hashártyalob részint helyi, részint általános tünetekkel kezdődik. A helyi tünetek között legelőbb mutatkozik a fájdalom, mely ha eleintén enyhébb is, később igen nagy mérvű szokott lenni. A fájdalmak időnkint — valószínűleg a bélmozgások által feltételezve — fokozódnak és úgy hevességükre, mint egyéb tulajdonságaikra nézve, a hasban fellépni szokott minden egyéb fájdalmaktól eltérnek. Eleintén olykor csak körülírt helyre szorítkoznak, mi a hashártyalobot megelőző helyi megbetegedés által van feltételezve, de később elterjednek az egész hasra. A fájdalmak a legenyhébb érintésre fokozódnak, úgy annyira, hogy a betegek még könnyű takarót is alig tűrnek és a
