Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az emésztő szervek bántalmai - VI. Szakasz. A hashártya bántalmai

6 Az emésztő szervek bántalmai. vizsgálattól irtóznak. Nagy mérvben fokoztatik a fájdalom a legcsekélyebb mozgás által, e miatt fekszenek a betegek csaknem mozdulatlanul, ellentétben a bélzsábában szenvedő és nyugtalanul hánykolódó betegekkel. Leginkább fél­nek a tüsszentéstől, hányástól, köhögéstől, vizeléstől, sőt a hangos beszédtől is, szóval minden oly mozgástól, mely a hasfalak, vagy a rekesz mozgásával jár. A fájdalmak és részben az azonnal említendő meteorismus okkozzák azt, hogy ily betegek szaporán, de felületesen, úgyszólván csupán a mellkas felső részé­vel vesznek lélegzetet. — Elgyengűlt, kábúlt senyves egyéneknél azonban a fájdalom, a heveny lob daczára hiányozhatik és az az orvos, ki csupán az alanyi tünetekből szokott kiindulni, könnyen fog ily egyéneknél hashártyalobot elnézni. A fájdalomhoz csakhamar társúlnak felböfógés, hányás, csuklás és nagy fokú meteorismus. A hányás, mely a korai tünetek közé tartozik, ép úgy fellép étel-ital felvétele után, mint e nélkül; utóbbi esetben valószínűleg visszahajlás útján váltatik ki. A hányást olykor rosszúllét érzete előzi meg; a hányadék ételmara­dékból, nyákból, epéből áll. A hányás a fájdalmakat fokozza, ép úgy, mint a csuklás és felböfögés. Már megtekintésnek feltűnik a has fokozott tériméje; ezt részben a bél­izmok hűdése folytán fellépett nagymérvű meteorismus, részben a hasűrben meggyülemlett izzadmány okozza; előbbi egyszersmind oka a ritkán hiányzó székrekedésnek; hasmenés kivételesen észlelhető. A hasfal feszes bőre fényes. Ha nagyobb mennyiségű izzadmány van jelen, annak kiterjedésében lmllámzás észlelhető. Ritkább esetekben a légzési mozgásokat kisérő dörzszörejt is lehet érezni. — A bélpuffadásnak és folyadékgyülemnek megfelelőleg a májat, a rekeszt, a szívet feltolva találjuk, úgy, hogy a szív csúcslökése már a harma­dik bordaközben, a májtompulat alsó határa jóval a bordaív fölött található. A májtompulat általában kisebb, mi részben a nagy mérvű meteorismus által, részben a máj fel- és hátratolatása által van feltételezve. Olykor az egész has­nak és a mellkas alsó részének megfelelő éles, mély dobos, érczes kopogtatási hangot nyerünk, máskor a kopogtatási hang a vékony réteg izzadmánynak megfelelőleg tompiilt-dobos, míg azokon a helyeken, melyeken az izzadmány nagyobb mennyiségű, a kopogtatási hang tompa. A has alsó részén találjuk a tompa hangot, ha az izzadmány szabad, valamely más körülírt helyen akkor( ha az izzadmány összetapadás következtében nem sülyedhetett. Általában szem előtt tartandó, hogy a nagy fokú meteorismus miatt, néha még nagy mennyi­ségű izzadmánynak kimutatása sem sikerűi. Némely esetben már messze elhall­ható a bélmozgások által keltett érczes csengésű korgás; a hasfalra illesztett fül csak ritkán veheti ki a dözszörejt. A heveny hashártyalobot kisérő általános tünetek is felette súlyosak. A láz, mely olykor rázó hideggel köszönt be, magas fokot mutathat, bár olykor nagy sülyedésekre bír hajlammal. Az érlökés szapora, kicsiny és könnyen elnyomható. A betegek szomja fokozódott, a nyelv lepedékes, olykor száraz, a vizelet kevés, indikan tartalma megszaporodott. — E mellett a betegek öntu-

Next

/
Thumbnails
Contents