Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - C) Az edénymozgató és tápláló idegek bántalmai. Az együttérző ideg bántalmai
A Basedow-féle kor. 257 HARMADIK FEJEZET. A BASEDOW-FÉLE KÓB. MORBUS BASEDOWJI. Kóroktan. E bántalom, melynek számos más ideges tüneteken kívül legállandóbb és legszembeötlőbb jelensége a szívműködés szaporasága, a golyva és a kidüledt szem, gyakrabban észlelhető nőknél, mint férfiaknál. Vérszegénység, általános ideges alkat fejlődésére kedvező, valamint kedvezőleg hatnak a szervezetet gyengítő körülmények, mint: gyakori terhesség, hosszas szoptatás, vér- veszteség. Befolyással bír a kor is, mert bár gyermekeknél s előhaladtabb korú egyéneknél is előfordulhat, mindamellett leggyakrabban 15—40 éveseknél észlelhető. Ama körülmény, hogy e bántalom egyes családoknak több tagjánál, valamint oly családokban észleltetett, melyekben idegbántalmak általában otthonosak a mellett szól, hogy a bántalom iránti hajlam átörökölhető. — Meglevő hajlamnál e kór kifejlődése elŐmozdíttatik heves kedélyi mozgalmak, harag, öröm, bánat stb., valamint testi sérülések által; fejsérülések állíttatnak leg- alkalmasabbaknak. Valószínű, miszerint a bántalom tulajdonképi oka gyanánt fentebb felhozottak némelyike is csupán meglevő hajlam mellett érvényesül. Kórtünetek és kórlefolyás. A Badesow kór idült — hónapokra, évekre terjedő — lefolyással bír s csak kivételesen észleltetett az, hogy a tünetek rövid idő alatt, úgy szólván hevenyen fejlődtek ki. Leginkább tapasztaltatott ez túl- erős nemi izgatottság után, továbbá a terhesség alatt. A már említett jellemzetes tünetek nem fejlődnek ki egyszerre, hanem egymásután ; nem is fejlődnek ki mindenkor mindannyian, hol az egyik, hol a másik hiányzik, vagy kevésbbé kifejezett. A tünetek foka is változik, a mennyiben az egyszer jól kifejezettek később átmenetileg, olykor állandóan mérséklődnek. Mindezek folytán a Basedow-kór kórképe úgy az egyes tüneteket, mint az összbenyomást illetőleg jelentékenyen ingadozhatik. Első tünetként rendesen a felmagasztalt szívműködés, a szapora érlökes szokott megjelenni. A szívösszehúzódások a szokottnál nagyobb erélylyel és gyakrabban jönnek létre. 120—14-0, de sőt ennél sokkal nagyobb szám nem tartozik a ritkaságok közé; olykor az érlökések száma apad ugyan, de a rendes számig való apadás még átmenetileg is csak ritkán tapasztalható, bár nagy kivételkép még az érlökésnek rendesnél gyérebb számáról is tesznek említést. — A szívműködés nagyobb erélye alanyilag a beteg által panaszolt szívdobogás érzetében nyilvámíl, de tárgyilagosan is megállapítható a keményebb csúcslökés, az erősebb és a szívtájt megrázkódtató szívlökés által. A szívdobogás érzetéhez olykor szívtáji és a karba kisugárzó, angina pectorisra emlékeztető fájdalmak társúlnak. A szív vizsgálata olykor az erősebb működésen kívül más eltérést nem mutat; ismét vannak esetek, melyekben a tompulat nagyobbodása Dr. Purjesz Zsigmond: A belgyógyászat tankönyve. II. 1 7
