Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
2U Az idegrendszer bántalmai. zen volna megállapítható, hogy melyik állapot súlyosabb a betegre nézve. — Dieffenbach sikerrel végezte a rángó izmok inainak bőralatti átmetszését. NEGYEDIK FEJEZET. GÖRCS A WILLISIUS-FÉLE JÁRULÉKOS IDEG KÖRÉBEN. Kóroktan. E bántalom szintén meghűlés, a megfelelő izmok túlerőlte- tése, külerőszak behatása, általános ideges alkat és ehez vezető bántalmak (vér- szegénység) következtében szokott fellépni. Eszleltetett továbbá kifejlődése nehéz szülés, fertőző bántalmak után. — Legsúlyosabb alakok azok, melyek a gerinczoszlop nyaki részének betegségei által tételeztetnek fel, — Visszahajtás útján keletkezhetik a legkülönbözőbb szervek bántalmainál. így észleltetett bélbántalmak, bélférgek, méhbántalmak, gyermekeknél a fogzás kíséretében. Agy- és gerinczvelőbántalmakhoz szintén csatlakozhatik. — Végre számos esetben oki mozzanatot kimutatni képesek nem vagyunk. Kórtünetek és kórlefolyás. A WiLLisius-féle járulékos ideg körében fellépő görcs a mell-kulcs-csecsizom (sterno-cleido-mastoideus) és a csuklya- izom (m. cucullaris) görcsös összehúzódásában fog mutatkozni. A tünetek változni fognak a szerint, a mint csupán az egyik, vagy mindkét izom, egy- vagy mindkét oldalon, rángó vagy zsonggörcsökbe jut. — A sterno-cleido-mastoideus egyoldali rángó görcsénél a fej olyformán fordíttatik, hogy az áll az egészséges oldal felé és egy kissé fölfelé tekint, a fül a kóros oldal kulcscsontjához, a nyakszirt a vállhoz közelíttetik. — A csuklyaizom egyidejű clonicus görcsénél a fej még hátrább és egyszersmind a váll is felhuzatik. A rángások olykor oly gyakran ismétlődnek, hogy egy perez alatt 10—20-szor jut a fej a rendes helyzetbe és ismét a kórosba. Még súlyosabb lesz a betegek állapota, ha egyidejűleg az arczizmokra, a rágó izmokra, a kar izmaira is elterjed a görcs. Ha a klonicus görcsök mindkét oldalon egyidejűleg lépnek fel, a fej folytonos bólintó vagy bókóló mozgást (salaam-görcs) visz véghez, mint némely e czélra készített bábok. E bókoló görcsök, melyek főleg gyermekeknél a fanoso- dási szakon innen észlelhetők, néha igen szaporán következnek egymásután. Gyakran a nyak más izmai is részt vesznek a görcsökben. — A szóban levő görcsök kétoldali, de nem egyidejű létrejötténél, a fej majd az egyik, majd a másik oldal felé rángattatik. — Az említett klonicus görcsök majd az egyik alakban kezdődnek s ebben állandóan meg is maradnak, majd a másik alakba mennek át. A görcsös rohamok olykor csak bizonyos alkalmaknál pl. beszédnél, rágásnál jelentkeznek, máskor alkalmi ok nem mutatható ki. Alvás alatt rendesen megszűnnek, de súlyos rohamok gátolhatják az elalvást, mi által a betegek szenvedése még fokozódik. — A klonicus görcsök tartama bizonytalan, hetek és évek közt váltakozik. A sterno-cleido-mastoideus tonicus görcse idézi többnyire elő az u. m
