Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
230 Az idegrendszer bántalmai. ebből értelmezhető, hogy az egyik (pl. tabesnél az ínrefiex) magatartása kóros, míg a másik ép. (L. 30. ábra.) A bőrreflex a bőr ingerlése, az ín-bőnye-csont- hártyareflex ezen képletek erőművi ingerlése (ütés, kopogás, megfeszítés) által váltatnak ki. 1. A bőrreflexek előidézése czéljából a bőrt csiklandjuk, tűvel szúrjuk, simogatjuk, megfújjuk, hideg tárgygyal érintjük és a keletkező mozgást csiklan- ddsi, szúrási, simogatási, fúrási, hidegségi reflexnek nevezzük. Bár ily módon a bőr különböző részein válthatók ki reflexmozgások, mégis vannak egyes részletek, melyek a reflex kiváltására alkalmasabbak, s melyeket a megfelelő hely szerint szoktunk elnevezni. A fontosabbak a következők: A talpreflex a talp bőrének simítása, csiklandása, szúrása által váltatik ki és a lábizmok összehúzódásában, vagy az alszárnak, a czombnak összehúzódásában nyilvánúl. Központja az ágyéki duzzanat. A fartájreflex (Gluteusreflex) a fartáj bőrének izgatása által váltatik ki és a farizom összehúzódásában nyilvánúl. Központja az ágyéki gerinczvelő (4—5. csigolya). A hererázó-reflex, a czomb belső felületének izgatása alkalmával a here íelhúzatik. Központja az ágyéki gerinczvelő (1—2. csigolya). A hasreflex ; a has bőrének simításakor a megfelelő hasizom összehúzódik. Központja a 8—11. háti csigolyának megfelelő gerinczvelő. A lapoczreflex, a lapocztáj bőrének izgatására egyes izmok összehúzódnak, a lapocz kifelé mozog. Központja a három legfelsőbb háti és a két alsó nyaki ideg táján van. 2. Az inreflex közül legfontosabb és legösmertebb a patellaris-, térd-inreflex (térdtünet) és az Achilles-inreflex (lábtünet), lábgörestimet. A patellaris reflex leginkább előidézhető akkor, ha a vizsgálandó asztalon ül s alszárait ellazítva lógatja, vagy ha térdét a másik fölé helyezi és alszárát így lazítja teljesen el. Fekvő betegeknél a térdet karunkkal támasztjuk alá, kissé felemeljük, hogy az alszár ellazítva lóghasson. Hogy az alszár, illetőleg térd ellazítását minél inkább elérhessük, czélszerű a beteg figyelmét — beszélgetés, szemeinek bekötése által, más izmok beidegzése (Jendrasik), pl. erőlkö- dési mozgás által — elterelni. Ha már most ily laza tartás mellett, a musc. extensor quadriceps cruris inát, közvetlen a térdkalács alatt kopogtató kalapácscsal, kezünk ulnaris szélével, meggörbített ujjunkkal, a hallcső füli végének élével megütjük, az alszár, illetőleg a láb a quadriceps élénk összehúzódása következtében egy gyors ingást végez. Ez valószínűleg az által keletkezik, hogy az ín érző idegeinek ingerlése által, visszaliajlás útján a megfelelő izomban összehúzódás jött létre. A térd-ínreflex központja a gerinczvelő ágyéktáji részében van, a 2., 3. és 4-ik csigolya magasságában. Az Achilles-inreflex kiváltható, ha a vizsgálandóval mérsékelten az alszár felé hajlíttatjuk a lábat és ez alatt a kissé megfeszült Achilles-inat megütjük : a gasotrocnemius összéhúzódik s a láb megnyújtatik. Ez a reflex rendes viszonyok közt ritkán található. Kóros viszonyok között azonban, nevezetesen, ha az ínreflex fokozott, jól kifejezett. Ekkor előidézhető oly módon, hogy kissé
