Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
Az idegrendszer bdntalmai. áramok használatánál ez összehúzódás gyakori ismétlődése folytán tetanicussá lesz. E leletet, melynek helyességéről ismételt vizsgálat által győződünk meg, használjuk fel az összehasonlításra, illetőleg a villamos ingerlékenység fokának meghatározására. Rendes állapotnál a galvánáram gyors, pillanatnyi összehúzódást idéz elő, és pedig csupán az áram erejének nagyobb ingadozásainál, minők akkor állnak elő, ha az áramot zárjuk (Z.), vagy nyitjuk (N.), az áram állandó behatása alatt pedig rángás nem jön létre. Ezen ingadozások előidézésére szolgál az áramszakító. Az izgatás eredménye azonban attól is függ, hogy differens (izgató) sark gyanánt a tevőleges (anod = An), vagy nemleges (kathod = Ka) sark használtatik-e. A vizsgálatot úgy kell megejtenünk, hogy az idegen, vagy izmon levő electrod egyenlő erejű áram mellett egyszer kathod (leszálló), máskor anod (felszálló) legyen; előbbi esetben a nemleges sark nyugszik az idegen vagy izmon, a tevőleges sark pl. a szegycsonton; utóbbi esetben az idegen vagy izmon levő sark a tevőleges, a szegycsonton levő a nemleges. Ezen — sarkított vizsgálati módot (polare Methode) — az állandó áramokat szolgáltató készülékeken levő áramváltoztató segélyével könnyű teljesíteni. Hogy rángás jön-e létre vagy nem ? az nem csupán az electrod elhelyezésétől, hanem az áram erejétől is függ; igen gyenge áramnál egyáltalán rángás nem fog kiváltatni. Növekedő áramerőnél az első rángás a kathod zárási rángása lesz, miután, mint ezt az élettanból tudjuk, a kathod zárása erősebb ingerként hat, mint a kathod nyitása, az anod zárása, vagy nyitása. Anod-zárási, anod-nyitási, katliod-nyitási rángások csak erősebb áramoknál keletkeznek. (ZR = zárási rángás, NR = nyitási rángás.) A rángások az áram erejének növekedtével erősebbek is lesznek (R = gyenge, Rí = erősebb, Rn = még erősebb rángás) és igen erős áramoknál a kathod zárásakor és az anod nyitásakor nem csak pillanatnyi, hanem tartós (tetanicus) rángást (Te) fogunk kapni. Ezeket szemmel tartván, egészséges embernél nyerhető rángás-törvény — melylyel a hűdött részek vizsgálatánál nyert leletet össze kell hasonlítanunk — következőkép alakúi. I-ső fokozat, gyenge áram: csupán Ka. ZR; Ka. N—; An. Z—AnX—; H-dik fokozat, középerejű áram : Ka. ZR!; Ka. N—-; An. ZR ; AnNR ; — IH-ik fokozat, erős áram : Ka. ZTe, KaN.R ; AnZR ; AnNRn. Híídött izmokban és idegekben a villamos ingerlékenység vagy semmi eltérést nem mutat, vágj' az eltérés a villamos ingerlékenység egyszerű fokozásában, egyszerű csökkenésében, vagy nem csupán mennyileges (quantitativ), hanem minöleges (qualitativ) eltérésben mutatkozik. A villamos ingerlékenység egyszerű fokozása abban fog mutatkozni, hogy úgv a faradicus áram által, mint a galvánáram által a szokottnál erősebb összehúzódások válthatók ki, vagy is, bőgj' a szokott összehúzódások kiváltása már gyengébb áramokkal sikerűi, a nélkül azonban, hogy a rángás alakja, vagy a rángásoknak különböző erejű áramnál észlelhető megjelenési módja (rángási törvény) változott volna. A villamos ingerlékenység egyszerű csökkenése abban fog állani. hogy 226
