Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
A máj geny es lobja. Májtályog. 23 mint leggyakoribbat említhetjük a sárgaságot, mely azonban korántsem állandó tünet, s az epeutak elzárása által van feltételezve és csak akkor értékesíthető, ha más ok (pyaemia) által való előidézése kizárható. A máj savós burkának lobja jelentékenyen fokozza a betegek fájdalmát; fellépte néha a máj felett érezhető dörzszörej által állapítható meg. — A máj nagyobbodásának megfelelőleg lesz a rekesz feltolva és a tüdő összenyomva, mi légszomj, köhögés által fogja magát elárúlni. Olykor hányás, csuklás súlyosbítják a tüneteket. A verőczér össze- nyomatása hasvízkór keletkezésére ad alkalmat. A bántalom lefolyása különböző. Befolynak erre úgy az alapbántalom, mint a tályog nagysága, helyi viszonyai és a következményi bántalmak minősége. Míg pl. genyvérűséghez csatlakozó genyes májlob rendesen rövid idő alatt halálos lefolyású és míg a kisebb tályog gyakran hosszasan elhúzódik, sőt gyakran gyógyulhat is, addig nagyobb és folytonosan terjedő genyedéseknél a láz nem marad el, rendetlen alakú, ú. n. hecticus láz alakjában lép fel, máskor súlyos agyi tünetek lépnek előtérbe és lassú, vagy gyors kimerülés következtében bekövetkezik a halál. Már említettük, hogy a májtályog lefolyása közbejövő átfúródás következtében különfélekép módosúlhat, és hogy azon esetre, ha az átfúródás a szabad hasíírbe történik, rendesen rövid idő alatt halállal végződő hashártyalob fejlődik. — A hasfalon történő átfúródást a hasfal lobos beszűrődése előzi meg ; a hasfal rétegei közt a geny olykor messze lesülyed. A tályognak kifelé nyilása esetén a betegek megyógyúlhatnak ugyan, de gyakran áll fenn hosszas genye- dés, mely őket végre is kimeríti. — A szomszéd szervek egyikébe létrejött áttörés a megfelelő tünetek által fogja magát elárulni. Az áttörés iránya szerint észlelhetők: mellhártyalob, tüdőlob, a genynek a hörgőkön át való kiürítése, gyorsan fejlődő és súlyos lefolyású szívburoklob, nagy mennyiségű genynek kihányása, a bélhuzamon történő kiürülése stb. Igen súlyos, többnyire — belső elvérzés tünetei közt — halálos lefolyás észlelhető akkor, ha a tályog a verőcz- érbe, vagy az űrös visszérbe nyílik. A májtályog tehát minden körülmény között súlyos betegségnek tekintendő. Aránylag még legkedvezőbb lefolyású a külerőszak behatása után fejlődött tályog, míg a genyvérűség és epekő következtében fejlődöttek gyakran halállal végződnek. Gyógy élj árás. Lobellenes eljárástól, mely a májtájra alkalmazott hideg borogatásban, hashajtók (calomel) adagolásában, a végbél körül felrakott nadá- lyok által eszközölt helyi vérvételben áll, csupán azokban az esetekben várható nemi haszon, melyekben erőművi hatás a lob oka, s midőn a genyedés megakadályozására törekszünk. Mihelyt a genyedés beállott, kizárólag tüneti kezelésre vagyunk utalva. Főfeladataink közé tartozik a beteg erejének fentartása és fájdalmainak csillapítása. — Ha a tályog elég pontossággal felösmerliető és hozzáférhető, a geny kiürítése, a tályog alagcsövezése van javalva, mire nézve a sebészeti szakmunkákra utalunk.
