Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
Az emésztő szervek bántalmai. ÍÍ2 teilen. Lehetnek esetek, melyekben kisebb májtályog csupán a bonczolat véletlen leletét képezi; máskor vannak ugyan úgy helyi, mint általános tünetek jelen, melyek májtályog fennállását gyaníttathatják, de sokkal több értelműek, sem hogy biztos kórisméről szó lehetne. Ismét vannak esetek, melyekben az általános tünetek annyira dominálok és a helyi tüneteket háttérbe szorítok, hogy azt a benyomást teszik, mintha valamely általános fertőző kórral, pl. typhussal volna dolgunk. Leginkább gondolhatunk máj tályogra, ha a kórok- tanban felhozottak mellett, a testben valahol rejlő genygóczra mutató általános tüneteken kívül, a máj részéről is mutatkoznak megfelelő helyi tünetek, bár nem hallgathatjuk el, miszerint kivételes esetek azok, melyekben mind a három csoportbeli tünet jól volna kifejlődve. Az egyes útba igazító tünetek következők : A máj nagyobbodása, mit az előbbi fejezetben mondottak szerint úgy tapintás mint kopogtatás által állapíthatunk meg. A megnagyobbodás többnyire felfelé, ritkábban lefelé, elég gyakran mindkét irányban mutatható ki. A máj- tompulat olykor már a jobboldali harmadik-negyedik bordánál kezdődik, és pedig olykor a mellkasnak csupán mellső vagy hátsó részén. A tompulat felső határa gyakran nem fut minden irányban egyenlő magasságban, hanem felfelé domborít határral mintegy beékelődik a tüdő határai közé. A tompulat leterjedhet a köldökvonalig, sőt ezen túl is. Könnyű belátni, miszerint e jel kisebb tályognál hiányozhatik, másrészt ha jelen van, nem szól okvetlen májtályog mellett, hanem fel lehet tételezve számos más bántalom által is. Az előbbinél fontosabb jelnek tekintendő az, ha a májtájon körülírt elődomborodó rész mutatható ki, főleg ha azon hullámzás is észlelhető. Ez természetesen csupán valamivel nagyobb, felületesen és mellől fekvő tályognál lesz jelen és így gyakran hiányozhatik is. Májtáji fájdalom kisebb és mélyebben fekvő tályogoknál teljesen hiányozhatik, a mint ezt geny vér őséghez csatlakozó tályognál annál inkább tapasztalhatjuk, ha az alapbántalom miatt a beteg érzékenysége, visszahajlási ingerlékenysége csökkent. Nagy. különösen a felülethez közel fekvő májtályog rendesen önként is fájdalmas, de még inkább az nyomásra. A fájdalom néha az egész májtájra elterjed, sőt kisugározhatok a fájdalom távolabbi helyekre is és ezek között gyakran említtetik a jobb váll. Ezen tünetek mellett még nagy jelentőséggel bír a láz. Vannak ugyan esetek, melyek hosszú időn át láz nélkül állnak fenn, mások, melyekben folytonos magas hőemelkedéssel, nagy alábbhagyásokkal járó láz van jelen. Ez azonban csupán akkor lesz a májtályog kórismészetére értékesíthető, ha egyéb okokból való eredése kizárható. Májtályognál különben — mint más genygóczok- nál — többnyire rázó hideggel kezdődő es izzadás által követett hőemelkedéseket észlelünk. — Az érlökés rendesen szapora és gyenge. A közérzet 'és táplálkozás többnyire már a mondottak következtében is erősebben szenved, a mennyiben a betegek étvágytalanok, soványodnak, a fájdalmak által nyugalmukban zavartatnak, de még inkább megviseltetnek, ha a következményi tünetek is súlyosabb alakban és fokban fejlődnek ki. Ezek között
