Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
nek szétesése folytán az epeutak kifekélyesednek, s innen a szétesés tovább terjedhet a májra. A máj genyedése továbbá más májbántalmakkoz (echinococcus, gürnő stb.) csatlakozhatik. — Végre fordulhatnak elő esetek, melyekben a májgenve- dés okát kimutatni képesek nem vagyunk. Kórboncztani tünetek. A máj genyedése oleintén apró góczokban jelentkezik; több gócznak összefolyása által jönnek létre nagyobbak, mogyorónyiak, gyermekfőnyiek és ezt is meghaladók, úgy hogy csaknem az egész máj -egy genytömlővé alakúit. Az előidéző ok érketőve teszi, hogy majd kevesebb, majd több (30—40), majd felületesebben, majd mélyebben fekvő gócz található. A genygócz keletkezési módja összevág azzal, mit e tekintetben a genyvérűség és a tüdő hasonló bántalmairól szóló fejezetben mondottunk. A hajszáledények upró szervezetek által eltömeszeltetnek, minek következtében a májsejtek és a májszövet szétesésnek indul, ellenben az edényekből fehér vérsejtek nagy meny- nyiségben vándorolnak ki. A genygóczok részint — mint már említve volt — összefolyás, részint tovaterjedés utján nagyobbodnak. Utóbbi esetben a genygóczot környező májszövet szenyes szürkés színű, puha, málékony; előbbi esetben a genygócz rendetlen, kiöblösödött szélű. — A geny többnyire sűrű és zöldes színű ; csak hosszabb fennállás után lesz a hozzája vegyült epe-, esetleg vérfesteny által barnás-sárgás, vagy chocolade-színtí. — A májtályoghoz vezető edények rendesen el vannak tömeszelve. Kisebb májtályog, ha különben az alapbántalom azt megengedi, felszi- vódliatik. Ilyenkor a genygócz kötszöveti tok által vétetik körül, és a geny visszamaradt része sajt- vagy krétaszerű tömeggé találtatik besűrtísödve; teljes felszívódás esetén pedig hegszövet pótolja a gócz helyét. Számos esetben azonban a genygócz mind nagyobbodik (vele együtt a máj is), s részint az által, hogy eléri a felületet és áttörhet, részint az által, hogy szomszéd szervekre nyomást gyakorol, különböző esélyek keletkezhetnek. A tályog összenyomhatja a nagy ■epeutakat, a verőczeret, messze felnyomhatja a rekeszt. Minél közelebb jut a genygócz a felülethez, annál inkább lobosodik meg a májnak savós burka és a szomszéd szervekkeli összenövése jön létre; ez összenövések gyakran csökkentik az áttörés esélyeinek súlyosságát. Áttörhet a májtályog a hasfalakon, a rekeszen át, megnyílhatik a gyomorba, nyombélbe, vastagbélbe, az epehólyagba, a verőcz- érbe, az űrös visszérbe, a jobb vesébe stb. Ha összenövés létre nem jött és a genygócz a szabad hasűrbe nyílik, általános, s többnyire halálos hashártyalob lesz az áttörés következménye. A hullában található egyéb változások az alap- és kisérő bántalmak által lesznek feltételezve. > Kórtünetek és kórlefolyás. A genyes májlobnak kórképe igen különböző lesz a lob kiterjedése, a tályog nagysága és helye, valamint az alapbántalom és következményi bántalmak eltérő volta szerint. Ezek nem csupán a helyi tüneteket, hanem az általános tüneteket is annyiban módosíthatják, hogy minden, vagy csak a legnagyobb számú esetben is érvényes kórkép alkotása lebeA máj genyes lobja. Májtályog. 21
