Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
Az emésztő szervek bántalmai. 20 Idült májvérbőségben szenvedőknél, az oki javalat kívánalmain kívül hashajtók (rheum, aloes, colocynthis, budai, ivándai, koritniczai, marienbadi, előpataki, karlsbadi, kissingeni víz) rendelhetők. Czélszerű továbbá ily betegeket a már többször említett okoknál fogva, a felhozott gyógyforrások helyére küldeni. Sikerrel alkalmaztatnak továbbá savó-, szőlő- és általában gyümölcsgyógymód. Ez elvonó eljárások azonban ellenjavalvák oly egyéneknél, kik már nagyobb mérvben elgyengűltek. MÁSODIK FEJEZET. A MÁJ GENYES LOBJA. MÁJTÁLYOG. HEPATITIS SUPPURATIVA. ABSCESSUS HEPATIS. Kóroktan. A máj genyes lobja általában a ritkábban előforduló bántál- mákhoz tartozik. Felléphet mint elsődleges vagy másodlagos bántalom ; utóbbi sokkal gyakoribb. Az elsődleges genyes májlob — ha külerőszak által előldézettől eltekintünk — főleg tropicus vidéken fejlődik, eddig még ösmeretlen káros hatány következtében. — A másodlagos genyes májlobot előidéző kórliatány az edények vagy epeutak útján jut a májba. Ez utak, miután a máj alkotásában különböző edények vesznek részt, szintén különbözők. A verőczér ágain halad e hatány azokban az esetekben, melyekben gyomor-bélfekélyek, végbélfekélyek, végbélkörötti lob, lépbántalmak, genyedő visszeres csomók szolgálnak a genyedés kiinduló pontjául. Genyedést előidéző kórhatány juthat továbbá a májba az literek útján, a mint ezt — habár ritkábban mint a vesében, a lépben — fekélyes szívbelhártyalobnál van alkalmunk látni. Ezen utón genyedést előidéző részletek a májba még akkor is juthatnak, ha az ok a tüdőből (tüdőüszkösödés, tüdőtályog, rothadó hörglob), illetőleg a tiidőüterekből származik, (ismeretes, hogy környi genyedé- seknél gyakran jönnek létre a tüdőben embóliák. Innen az embolus finomabb részletei talán a hajszáledényeken áthatolva kerülnek a tüdővisszerekbe, majd a bal pitvarba, a bal kamrába és innen a máj litereibe; de nem lehetetlen az sem, hogy a tüdő-embolus folytatódik a hajszáledényekbe, onnan a tüdővisszerekbe és e helyről jutnak az üteres vérkörbe. Végre talán az sem lehetetlen, hogy ily genyedést előidéző hatányok a máj visszerein át jutnak a májba, midőn fel kell tennünk, hogy azok az ürös visszérben áramolva lesülyednek és a nehézkedés törvényének megfelelőleg, a vérárammal ellenkező irányban haladnak. Ily módon értelmezhetők azok a máj- beli genyedések, melyek a test környi részén fennálló genyedő folyamatokhoz, a tüdőbeli vérkeringés igénybe vétele nélkül, csatlakoznak ; a genyedés e módját főleg a véráram lassúsága fogja elősegíteni. Az epeutakból indúl ki a májgenyedés, ha azok epekő, vagy beléjük a bélből jutott orsógiliszták által elzáratnak. Készint a nyomás, részint a pangó épé-
