Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VI. Szakasz. A hashártya bántalmai
n Az emésztő szervek bántalmai. borogatásokat, jodfestvénynvel való beecsetelést, jodoformkenőcs (1 : 10) bedör- zsölést rendelünk. A későbbi időszakban, midőn a lobos folyamat tovaterjedése, illetőleg fennállása teljesen kizárható, a visszamaradt lobtermény felszívódásának elősegítése leginkább történhetik jó táplálék, jó levegőben való tartózkodás, sós- és lápfürdők használata által. Ugyanez eljárás követendő eleitől fogva idülten lefolyó hashártyalobokkal szemben. Körülírt hashártvalóbból kiinduló tályogképződésnél, a geny mielőbbi kiürülését segítjük elő; ha a viszonyok engedik, ezt sebészi beavatkozással tesz- szük. A geny kibocsátása utóbbi időben általános hashártyalob eseteiben is meg lett kisértve. Saját tapasztalattal ez irányban nem rendelkezünk. Gümős hashártyalobbal szemben, csupán egyes tünetek mérséklésére és a beteg táplálkozási viszonyainak jó karban tartására szorítkozhatunk, bár az operativ beavatkozás utóbbi időben még ily esetekben is meg lett kisértve. MÁSODIK FEJEZET. HASVÍZKÓR. ASCITES. A hasvízkór, mely alatt vizenyős folyadéknak a hasürben való felhalmozódását értjük, mint a vízkór általában, nem képez önálló bánfáimat, hanem mindenkor más betegségek következménye. Az alapbántalom mellett mégis annyira előtérbe lép, hogy méltán tárgyalható külön fejezetben. A hasvízkór lehet fokozott risszeres vérnyomásnak (pangási hasvízkór) vagy az edények fokozott átjárhatóságával járó véralkatbeli elváltozásnak eredménye. — A hashártya visszerei a verőczér-rendszerhez tartoznak, és így a pangási hasvízkór mindenkor fokozott verőczérbeli vérnyomásnak eredménye. E nyomásfokozódásnak oka lehet magában a verőczér törzsében, vagy annak ágaiban fellépő vérkeringési zavar által szolgáltatva, mint ezt a verőczér szűkületénél, összenyomatásánál, vagy oly májbántalmaknál látjuk, melyek a verőczér ágait szűkítik. Ilyenkor a vízkór kizárólag a hasűrre szorítkozik, vagy legalább ott lép fel először és csak később társul hozzá a test egyéb részeinek vizenyője. Helyi eredetűnek kell a hasvízkórt tekintenünk azokban az esetekben is, midőn az magának a hashártyának bántalmaihoz (gümős — idült hashártyalob, has- hártyarák) szegődik. Verőczérbeli vérpangás által okozottnak kell ama hasvízkórt is tekintenünk, mely a vérkeringés központjából kiinduló vérkeringési zavarokhoz járul, csak hogy itt a verőczérbeli pangás másodlagosan lesz az általános visszeres pangás által feltételezve. A hasvízkór épen e miatt lép ily esetekben rendesen egyéb szervek, nevezetesen az alsó végtagok vizenyője után fel, a mint ezt szívós tüdőbántalmak későbbi szakában láthatjuk. A vér vizenyős alkata és az edények fokozott átjárhatósága következtében hasvízkór, a vízkór egyéb tünetei kiséretében, amaz esetekben fejlődik, melyek
