Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
74 Általános fertőző bántalmak. a később megbetegedetteknél lefolyt, és melynek következtében az illetők akkor lesznek betegek, midőn az első ragályzottnál beáll a hámlás, daczára annak, hogy a fertőzés sokkal előbbi keletű. Ama körülmény, hogy az iskolák a járvány tovaterjedésének fészkei, a mellett szól, hogy az előkészítő szakban levők már képesek ragályozni; valószínűbb e mód, mintsem annak felvétele, hogy ily esetekben közvetett ragályzás történt és hogy közvetítőül az otthon fekvő kanyaróé gyermekek még egészséges testvérei szolgáltak; bár ez is megtörténhetik. A kanyaró iránti fogékonyság igen el van terjedve, bár egyesek mentességgel látszanak bírni. A nagy fogékonyság teszi érthetővé, hogy a kanyaró többnyire járvány alakjában uralkodik. Ily járvány kiterjedésének foka a lakosság sűrűségétől, s a közlekedési eszközöktől eltekintve, attól fog függni, hogy mennyi idő telt el a legközelebb lefolyt járvány óta, illetőleg, mily nagy a még addig nem fertőzöttek száma, miután egyszeri fertőzés többnyire elöli a hajlamot, így Panuji a Faroei szigeteken észlelt hét hónapig tartó járványt, mely alatt 7782 lakos közűi 6000 lett kanyaró által ragály ózva. E járvány azon helyen 65 év óta az első volt és ennek megfelelőleg megbetegedett csaknem minden 65 éven alóli egyén, kivéve azokat, kik előbb más helyen szenvedték át ezt a betegséget. Legjobban bizonyítja ez adat, hogy felnőttek is egyaránt fogékonyak és ha mégis ritkábban betegednek meg, ez annak tulajdonítandó, hogy már gyermekkorukban fertőzve lettek. Hogy mily nagy a gyermekkorban a megbetegedés iránti hajlam, azt minden járvány alatt észlelhetni és mutatják azt, pl. Pfeilsticker adatai, ki egy Tübinga melletti faluban tett észleletéről említi, hogy 196 14 éven alóli gyermek közül, 184 lett egy kanyaró-járvány alatt fertőzve. Valószínűleg fogékonysággal biró egyének hiányában lép a kanyaró olykor szórványosan fel, nevezetesen nagy városokban, noha még egyéb körülmények is közre játszhatnak, p. o. az évszak és időjárás, miután a legtöbb és legnagyobb járvány a téli és őszi évszakokban és hűvös, esős nyarakon lett észlelve. Már említettük, hogy a kanyaró hatánya rövid ideig tartja meg hatékonyságát ; e körülmény, valamint a nagy fogékonyság okozzák talán, hogy kanyaró-járványok rövidebb idő alatt érik el tetőpontjukat és zajlanak le, mint más ragályos betegségek, p. o. a vörheny. Úgy mint más, járvány alakjában uralkodó fertőző bántalmakra nézve áll, a kanyarót illetőleg is áll az, hogy némely járvány enyhébben, másik súlyosabban folyik le. A korábbi járványok súlyosságát nem kis mérvben mozdíthatta elő a betegek akkori czélszerűtlen étrendi és hygienicus magatartása. Kanyaróban szenvedő egyidejűleg más ragályos betegség által is (vörheny, himlő) fertőztethetik. Faj, kor és nem, kanyaró iránti fogékonyságra nézve alig tesz különbséget; állítják, hogy csecsemők csekélyebb hajlammal bírnának, bár van nehány észlelet, mely a mellett szól, hogy gyermekek már kanyaróval liozattathatnak a világra. Kórboncztani tünetek. Kanyaróban elhaltakon az élőben észlelt kiütés nem látható többé, azon ritkább esetektől eltekintve, melyeknél a bőrben vérömlenyek jöttek létre. A halál többnyire szövődmények által van feltételezve,
