Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
72 Általános fertőző bánfalviak. juk ; ágyneműjét, fehérneműjét gyakran változtatjuk. Italul hűvös vizet, savanyíts gyümölcsnedvet, kevés bort engedünk ; székrekedés esetén csőrét rendelünk. Mindez ma már kevesebb ellenszegülésre talál a szülők részéről, mint régente. Addig, míg a lázas szak tart, az étkezést csupán folyékony eledelre, levesre, tejre szorítjuk; a láz megszűnte után jobban táplálhatjuk a beteget, soha sem feledve azt, hogy súlyos betegségből üdülővel van dolgunk. A betegnek a hámlás megszűnte után is óvnia kell magát meghűléstől és különösen zord időben, a szobai tartózkodást még 10—12 nappal megtoldjuk. A hámlási szakban 24-—48 óránkint langymeleg fürdőt vétetünk ; ily fürdőket a betegség egész tartama alatt (nem lázellenes kezelés, hanem a bőr tisztántartása czéljából) lehet a beteggel vétetni. Ezzel az eljárással az úgynevezett normális esetekben czélt érünk. Számosak azonban azok az esetek, melyekben egyik-másik tünet teszi szükségessé a gyógybeavatkozást. A kezelés ilyenkor az egyes tünetek természetének megfelelő lesz. Első helyen a hőmérsék veendő számba ; itt is úgy járunk el, mint azt a liagymáznál leírtuk, azzal a különbséggel, hogy miután nagyrészt gyermekekkel van dolgunk és miután vörheny alatt különben is gyakran jön létre collapsus, még inkább választjuk a langyos fürdőket, mint az egész hideget; 22—20° B.-únál hűvösebb vízben nem tanácsos füröszteni. Kisebb gyermekeknél czélszerűbb még melegebb fürdőt alkalmazni és ezt las- sankint lehűteni. A fürdőt naponta 3—4-szer ismételhetjük, a beteget 10—30 perczig hagyva abban. Mérsékelt hideg vízbe mártott és kifacsart lepedőkbe való bepakolásokat a gyermekek szintén jól tűrnek és ez könnyű kivihetősége szempontjából ajánlatos is; ily lepedőkben óra hosszant tarthatjuk a beteget. Meleg fürdőben történendő hideg vízzel való leöntésekre nézve ugyanaz áll, mit már a hagymáznál említettünk. A belső lázellenes szerekre nézve ugyanaz áll, mit a hasi hagymáz fejezetében mondottunk, bár tagadhatatlan, hogy a vörheny láza általában nem mérsékelhető oly könnyen, mint azt hagymáznál említettük ; különösen a vörheny némely eseteinél, melyeket fent mint veszélyes lefo- lyásúakat írtunk le, makacs a láz. Arra nézve, hogy mennyire képesek az újabb lázellenes szerek, nevezetesen az antipyrin, az antifebrin, a thallin a lefolyást módosítani, még nem áll kellő tapasztalat rendelkezésünkre. A Schneemann által ajánlott, naponta 2-szer, 3-szor alkalmazandó, szalonnával vagy más zsírnemű anyaggal való bedörzsölések, képesek a bőr viszketését és feszülését mérsékelni és így a betegeknek nem kellemetlenek; lázellenes hatásuk azonban nincs. Szívhüdés tünetei ellen izgatok vannak javalva: bor, kávé, spir. aeth. liqu. ammon. anis., 8—10 cseppenkint 1—2 órai időközben ; mosclius. Ha a torok bántalma folytán a gyeimekek nyelni nem képesek, az izgatok bőr alá fecskendőséhez folyamodunk és ugyanazon szereket alkalmazzuk, melyeket már a hagymáznál említettünk. Súlyos esetekben, sajnos, az izgató szerek is gyakran cserben hagynak. A torokbántalom helyi eljárást igényel; egyszerű torokhurutnál ez előtt kai. chlor, öblögetéseket ajánlottak, melyek azonban, mióta több ily módon létrejött súlyos mérgezés lett észlelve, kellően ellenőrizendők. Ugyanezen czélra natr. salicyl., kai. hypermang., alumen erűd. is használtatnak ; e mellett Priess-
