Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)

Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába

Visszatérő láz.

55

ződést (infarctus), melynek keletkezési módja liomályos és nem vezethető az literek eltömülésére vissza, bár az ily módon keletkezetthez általában hasonlít. Ily rögös rész vagy felszívódik, vagy elgenyed. Sokkal ritkábbak a lépben az literek zsnos elfajulása folytán (Ponfick) létrejött apró miliaris genygóczok, melyek majd egészben, majd csak részben foglalnak el egy-egy tüszőt. — Hasonló elváltozások találhatok a csontvelőben is. — A vesek megnagyobbodottak, vér- dúsak ; a csövecsek hámja zavaros, elzsírosodott; a bántalom későbbi szakában a hámsejtek eltűntek, a csövecsek őrét hengerek töltik ki. A vese metszlapján néha számos pirosas pontocskát lehet látni, melyek a liúgycsövecsekben és a MALPiGHi-féle tokokban létrejött vérzés által vannak föltételezve.

3-dik ábra. Visszatérő )áz hőmenete.

Kórtünetek és kórlefolyás. Mint a többi fertőző betegségeknél, úgy a visszatérő láznál is eltelik valamelyes idő a fertőzés megtörténte és a betegség első jeleinek fellépése között; ez a lappangási időszak (st. incuoationis) 5—9 napot vehet igénybe a nélkül, bogy a betegek ez idő alatt valamely változást észlelnének magukon ; ott, hol változások vannak is, gyengeség érzetében, főfájásban, kedvetlenségben nyilvánúlnak, a fejlődő bántalomra nézve tehát nem jel- lemzetesek. — A bántalom főtünete két, ritkábban három, négy vagy öt láz- rohamból áll, melyek közül az első többnyire legtovább, 5—7 napig tart, a későbbiek rövidebbek ; az egyes rohamok egymástól több napig tartó teljes lázszünet által vannak elválasztva. (L. 3-dik ábra.)

Az első roham többnyire hirtelen fellépő rázó hideggel, ritkábban borzongással, vagy a nélkül kezdődik. A rázó hideget csakhamar követi súlyos megbetegedés érzete. A betegek főleg főfájásról, szédülésről, étvágytalanságról, de leginkább a kereszttájon, a tarkón és a végtagokban föllépő és nyomásra fokozódó