Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Küteges, — kiütéses hagymáz. 51 alább sülyed, az érlökés megfelelőig gyéről, az eszmélet tisztül, a betegek a közel múltban történtekre csak homályosan vagy epen nem emlékeznek vissza, a bőr izzadtsággal fedett. Kedvező lefolyású esetekben, a liőmérsék ezen leesésével egyszersmind az üdülés is kezdődik : a liőmérsék rendes, vagy azon alóli hőfokot mutat, úgyszintén az érlökések száma. A szellemi működés, kitartására és a működés milyenségére nézve mindinkább közeledik a rendes állapothoz, bár némi izgúltság gyakran áll fenn az egész, különben meglehetős hosszú üdülési szakon át. A roseola gyorsabban, a patécsok lassabban múlnak, a bőr liárn- lik, a lép kisebbedik, a nyelv nedves lesz, tisztúl, étvágy fokozódik, az izomerő visszatér, a hajzat kihull. A bőrön különböző változások (furunculosis, ekthyma stb.) jelentkezhetnek és hosszabbítják az üdülési szakot. Teljesen gyógyúltaknak a betegek csak hetek múlván tekintendők, midőn izomerejük és szellemi képességük a betegség előtti állapotba jutott. — Olykor a hőfok nem sülyed oly gyorsan, és a többi tünetek is csak lassan javúlnak, úgy hogy az üdülési szak beállta a hőmérsék kezdődő csökkenésétől számítva 2—3 napot ve z igénybe. Kedvezőtlenebb jelentőségű az, ha a hőfok a szokott időn túl, vagy ha az üdülési szak alatt állandóan magas marad; ilyenkor valamely szövődmény vagy utó- bántalom beköszöntésére kell gondolnunk. Kedvezőtlen lefolyású esetekben a halál vagy a hagymáz magaslatán, a fertőzés súlyos volta folytán következik be, mi különösen nagy hőfok (41-—42° C.), gyors szívgyengűlés és súlyos agyi tünetek által árúlja el magát; vagy szövődmények folytán okoztatik, melyek a hagymáz bármely időszakában léphetnek fel. Másrészt vannak esetek, melyek a szokott kórképtől, úgy mint azt a hasi hagymáznál is láttuk, két irányban térhetnek el: különös súlyos lefolyáséi esetek, úgy hogy már az első napokban, az ösmertető tünetek fellépte előtt bekövetkezik a halál (Typhus siderans) és könnyű esetek; könnyűek úgy a bántalom tartamára, mint a kifejlődött tünetek enyhe voltára nézve (febricula). Utóbbiaknál az egész lefolyás alig vesz egy hetet igénybe és leginkább az aránylag hosszas üdülés mutatja az átszenvedett bántalom súlyos voltát. — A fölött, hogy visszaesések fordúlnak-e elő, még eddig az észlelők nem tudtak összhangzó megállapodásra jutni. A kórjóslatra és halálozásra nézve ugyanaz áll, mit a has^ hagymáznál mondottunk ; a halálozást némely kórbuvár a hasi hagymázénál kedvezőtlenebbnek (15—20%) mondja, mások 5—10%-ra teszik. Nagy befolyással bír a halálozásra az egyes járvány jelleme, annak súlyossága vagy könnyűsége. A kórisme kifejezett esetekben nem jár nehézséggel; leginkább lehet a hasi hagymázzal való összetévesztésről szó. E tekintetben segítheti elhatározásunkat az a körülmény, hogy kiütéses hagymáznál a kezdet sokkal rohamosabb, az ideges tünetek ennél a kóralaknál rendesen hamarabb és súlyosabb alakban következnek be, a kiütés sokkal számosabb és inkább van patécsokkal keverve, a kereszttáji fájdalmak súlyosabbak; végre tájékoztat a betegség tartama és a lehevülés módja ; míg másrészt számba jő a hasi hagymázt megillető tüneteknek hiánya és az uralkodó járvány méltatása. — Más koraiaktól való elkülönítését illetőleg ugyanaz áll, mit a hasi hagymázx*a nézve mondottunk. 4*
