Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A légzőszervek bántalmai - V. Szakasz. A mellhártya bántalmai
426 A légző szervek bántalmai. MÁSODIK FEJEZET. MELLŰRI VÍZGYŰLEM. MELL VÍZKÓR. MELLŰRI VÉRGYÜLEM. HYDROTHORAX. HIMATOTHORAX. Mellvízkór alatt a melltírben lob tünetei nélkül keletkezett savógyülemet értünk. Eégente a kortanban nagy szerepet játszott, a mennyiben minden nagy fokú idülten fejlődő légszomj oka gyanánt az vétetett fel, hogy «víz van a mellben». Mellvízkór mint önálló bántalom nem szokott fellépni, hanem mint pangási, vagy vizenyős véralkatból kiinduló általános vízkórnak részjelensége, és így leggyakrabban található : szív- és tüdőbántalmakhoz társuló pangási vizenyőnél, valamint vesebántalmakhoz, rákos, maláricus, bujakóros, vagy bármely senyvhez társuló, általános vízkór kíséretében. Mellvízkór az általános vízkór későbbi tünetei közt mutatkozik, midőn a vizenyős gyülem egyéb testrészeken már jóval előrehaladt. Többnyire kétoldali a gyülem, bár az egyik, többnyire a jobb oldalon nagyobb mennyiségű folyadék lehet jelen. Egy oldalra szorítkozó vízkórt akkor látunk általános vízkór tünetei mellett, ha az ellenkező oldalon a mellhártyalemezek, előrement lob következtében, összenőttek. Ha a vérkeringési zavar csupán az egyik mellkasfélre szorítkozik, mint az a vér- és nyirkedények egyoldali összenyomását eszközlő mellűrbeli daganatoknál észlelhető, a mellvízkór szintén egyoldalú. Mell vízkórnál található folyadék mennyisége nehány kcm. és több lit.-nyi közt ingadozhatik. Kis mennyiségben az agónia alatt gyakran jön létre. A folyadék tiszta, átlátszó, égvényes hatású és, ha csak régibb összenövések nincsenek jelen, szabad. Lobos eredetű gyülemtől rostonyaczafatok és a mellhártya lobos változásainak hiánya által, valamint csekélyebb fajsúlya és fehérje-tartalma által különbözik. Ha azonban a folyadékgyülem már meglevő lobterményhez szegődik, vagy megfordítva, a két folyamat szétválasztása lehetetlen. — A mellhártya szintén vizenyősen lehet beszűrődve. — A tüdők a folyadék mennyiségével (és a rekesz feltolatásával) arányos, összenyomatás által keletkezett légtelenséget mutatnak. A mellvízkór alanyi tünetei könnyen érthetők lesznek, ha azt tartjuk szemmel, miszerint a melltírben folyadék foglal helyet, mely — a légzési tért kisebbítvén, légszomjban fog nyilvánulni. A kórisme csupán a physikális tünetek segélyével állapítható meg. A physikális tünetek hasonlítanak azokhoz, minőket melllaártyaizzad- mány okoz, csupán a keletkezés módja és a folyadék alkata által fognak eltérni. A mellkas és a bordaközök nem lesznek annyira kitágítva, a szomszédszervek nem lesznek helyükből elszorítva : a szív már csak azért sem, mivel a mellvízkór többnyire kétoldali, a máj pedig a miatt, mert az egyidejűleg többnyire jelen
